Múlt héten zárta le az adóreform-bizottság az adómódosító javaslatait, s juttatta el a pénzügyminiszterhez. Az elképzelés több esetben is két alternatívát vázol: az első szerint a személyi jövedelemadó esetében a magasabb, 38 százalékos adókulcs sávhatára jövőre legalább 200 ezer forinttal, 1,7 millióra emelkedne, majd 2007-től 2,5 millió forintra változna. A második változat szerint jövőre az 1,5 és kétmillió forint között egy középső, 25 százalékos sávot vezetnének be, majd egy évvel később e közbenső kulcs felső határa 2,5 millió forintra emelkedne. Az adójóváírás mértékét a minimálbér jelenlegi szintjén befagyasztanák. Ezzel párhuzamosan viszont csökkentenék az érvényesíthető adókedvezmények körét. A javaslat szerint megszűnne a Sulinet-kedvezmény, s megfontolásra javasolják az oktatáshoz kötődő kedvezmények fokozatos megszüntetését is. A csökkenő kamatokra történő hivatkozással 2007-től megszüntetnék a lakáshitelekhez kötődő adókedvezményeket, ám az addig megszerzett jogok nem csorbulnának.
A bizottság szerint indokolt az adómentes, illetve a kedvezményesen adózó természetbeni juttatások és más pénzbeli támogatások összesített korlátozása is, azaz egy – a bér bizonyos százalékában meghatározott, illetve az abszolút összegben limitált – mérték feletti részre e juttatásokra is érvényesíteni kell az általános adó- és járulékkötelezettségeket.
A bizottság 2007-től megadóztatná a tőkejövedelmeket, adózási szempontból egységesen kezelné, és egységes forrásadót vezetne be. Felmerült a mezőgazdasági őstermelők és egyéni vállalkozók adóztatási szabályainak szja-ból történő kivétele és a társasági adórendszerbe helyezése.
A bizottság támogatja a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) megszüntetését. Az egyik elképzelés szerint az ehót ez év novembertől, a másik szerint a jövő év utolsó negyedében szüntetnék meg. Ugyanakkor javasolják a munkavállalói egészségbiztosítási járulék három éven át, évenkénti 0,5-0,5 százalékpontos emelését.
Az iparűzési adót 2008-ig szüntetnék meg. Mértékét jövőre egy, majd 2007–2008-ban további 0,5-0,5 százalékponttal csökkentenék. Egy másik verzió ezen adónem mértékét 1,7 százalékra csökkentené. Ugyanakkor a kieső önkormányzati bevételeket az szja 18 százalékos alsó kulcsának önkormányzatoknál hagyásával, központi forrásokból fedeznék. 2007-től a vállalkozási célra használt ingatlanok és építmények értékalapú adóztatását vezetnék be. Az államháztartási bevételek elmaradása miatt három százalékpontos külön nyereségadót vezetnének be 2006– 2007-re. Megszüntetnék az iparűzési adó utáni társasági adókedvezményt, így ezen adó 50 százalékát már nem lehet majd levonni a társasági adóból.
A társasági adó esetében az első ötmillió forint adóalapra tízszázalékos adómérték lesz alkalmazható, ha az adózó lemond az adókedvezmények érvényesítéséről, s bizonyos, az elszámolt bérköltségre vonatkozó feltételeknek is megfelel. Álláspontjuk szerint ezen adónem általános mértéke 16 százalék, ám az igénybe vett kedvezmények miatt a valós adóterhelés alig éri el a tíz százalékot. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) esetében a bizottság nem javasolta a jelenlegi 25 milliós árbevételi határ emelését. Ugyanakkor bekapcsolódhatnának e körbe azok a vállalkozások, amelyek magas költséghányaddal dolgoznak. Ezeknél a nyereségadó kulcsa 10 százalék lenne, a többi tevékenységre viszont megmaradna a 15 százalékos kulcs.
A bizottság szerint az általános forgalmi adó részarányát nem lenne kívánatos csökkenteni. A bizottság az áfakulcsok változtatásával kapcsolatban a költségvetés helyzetével összefüggésben javasolja: a kétkulcsos rendszer szerint 5, illetve 20 százalékos kulcsot lehetne alkalmazni. Az áfa általános összevont kulcsa ezért – egy vagy legfeljebb két lépésben – húsz százalék körüli lehet, míg az ötszázalékos kulcs lényegében a mai körben fennmaradna. A jelenlegi 15 százalékos kulcs a magasabb kulcsba kerülne.
Új közteherviselési formát jelentene az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás bevezetése, mellyel a munkáltatók érdekeltségét kívánják megteremteni, hogy a munkaerőpiacról kiszorultakat – ellátásra már nem jogosultakat – és a pályakezdőket szabályos munkaszerződéssel foglalkoztassák a munkaadók. Ezen személyek foglalkoztatása után a munkáltató a bérági költségre vetítve csökkentett – 25-30 százalékos – hozzájárulást teljesít, ha a kifizetett bér mértéke nem haladja meg a minimálbér kétszeresét. Ennek alapján a munkavállalónak adóterhet nem viselő járandóság címén, valamint ellátási alapként a számfejtett öszszegről ad ki igazolást.
Változás lenne a járulékok, hozzájárulások, díjak megfizetésében. A javaslat számos adminisztrációs könnyítést is megfogalmaz. Növelnék az adóellenőrzések kapacitását és eszközrendszerét.
*****
Felesleges hozzászólások? Múlt hét hétfőn ugyan már befejeződött az adóreform-bizottság munkája, a Pénzügyminisztérium még mindig várja honlapján (www.pm.gov.hu) az állampolgárok adóváltozással kapcsolatos javaslatait. Ennek alapján úgy tűnik, a javaslatot megfogalmazó állampolgárok feleslegesen dolgoznak.
origo.hu
Két mentő is érkezett helyszínre: gyerekek sérültek meg a balesetben
