Fontos fejlemény, talán áttörés, hogy csángókonferenciánkon a római katolikus egyház magas rangú képviselői is részt vettek, és a korábbinál lényegesen megértőbb módon viszonyultak a magyar nyelvű misézés moldvai igényéhez – nyilatkozta a kolozsvári Krónika napilapnak Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója a napokban az Európa Tanács védnöksége alatt tartott rendezvény kapcsán. A budapesti konferencián magyar, román és német kutatók értekeztek a moldvai csángókról, különös tekintettel a közösség anyanyelvi oktatására és misézésére vonatkozó igényére. Vladimir Peterca, a bukaresti katolikus teológia rektora úgy vélte, a magyar irodalmi nyelvnek a csángó falvak templomaiba való bevezetése azt a sajátosan archaikus nyelvet veszélyeztetné, amelyiket ma Európában is a csángók egyik legfőbb értékének tekintenek. „Az lenne jó, ha mindenki azon a nyelven élhetné meg a vallását, amelyiken a Biblia leginkább szól hozzá” – hangoztatta a bukaresti professzor, eme gondolat mentén üdvös lenne az is, ha a csíksomlyói pünkösdi búcsún román nyelvű misét is tartanának. A konferencia résztvevőinek legnagyobb tetszését a Bákó megyei származású Anton Cosa chisinaui római katolikus püspök aratta, aki nagypataki csángómagyar nyelvjárásban mondott el egy édesanyjától tanult imádságot. A Moldovai Köztársaság fővárosában szolgáló püspök megvallotta, egy ideig ő is fenntartásokat táplált a magyar nyelvű misézés igényével szemben, ma azonban már megérti, átérzi. Ezzel szemben Petru Ghergheli iasi (Jászvásár) püspök mindeddig azt hangoztatta, csak akkor látja indokoltnak a magyar misék bevezetését, ha meggyőződik arról, hogy a csángók legalább öt százaléka nem érti a román misét.
origo.hu
Házasság első látásra – fogorvosi székben ülve lángolt fel a szerelem?
