Bár a franciák csak május 29-én döntenek az Európai Unió alkotmányáról, az alapdokumentummal szemben érzett ellenszenv erősödése miatt már kisebbfajta pánik uralkodott el az Elysée-palota környékén. Nem újdonság, hogy az ellenzők bő ötszázalékos fölénynyel bírnak az „igenpártiakkal” szemben, ám az elutasítástól való félelem miatt már a kampányvégi hangulat is tettenérhető az országban. A politikusok erőfeszítései azonban korántsem biztos, hogy kedvező hatással lesznek az alkotmány jövőjére nézve, hiszen Franciaországban épp a közéletből kiábrándult, alacsonyabb társadalmi rétegekhez tartozók számítanak az alapdokumentum fő ellenfeleinek. Olli Rehn, az EU vezető testületének finn bővítési biztosa mindazonáltal újfent felhívta rá a figyelmet, hogy a referendumnak semmi köze sincs Törökország esetleges csatlakozásáról szóló döntésekhez – írja a Bruxinfo. A két kérdés annyiban azonban mégis fedi egymást, hogy számos politikus és uniós szakértő – köztük sok francia – véli úgy, mind a török belépés, mind az alkotmány sorozatos elutasítása a ma meglévő közösség végét jelentené. A Szajna mentén zajló események ráadásul nem először hatnának ki Európa más térségeire, így aztán félő, hogy a francia elutasítás ismét dominóhatást váltana ki. Különösen igaz lehet ez a britek negatív hozzáállása ismeretében. Tovább fokozza a félelmeket, hogy Hollandiában a francia referendum után három nappal szólítják az urnákhoz a választókat, akiknek körében jelenleg másfélszer annyian vannak az alkotmány ellenzői, mint a támogatói. Hága pillanatnyilag azt fontolgatja, ha a franciáknál a „nem” győz, sebtiben le is fújják a népszavazást.
origo.hu
Magyar Péter szerint az Ő nemzeti konzultációja a nagyobb
