Dickens mellett a tizenkilencedik századi angol irodalom egyik nagy klasszikusa William Makepeace Thackerey, aki nemigen kegyelmezett a kor társadalmának, elsősorban a felső osztálynak, gúnnyal, de ugyanakkor realizmussal rajzolta meg karaktereit. Úgy tűnik, ez Mira Nair (Káma-Szútra, Esküvő monszun idején) indiai rendezőnőnek is bejött. Thackerey főművét, a Hiúság vásárát először tizenhat éves korában olvasta, s attól kezdve egyik legfőbb vágya volt, hogy megfilmesítse az alkotást. Ambiciózus hölgy, s úgy tűnik, célja meg is valósult.
Az ambíció nem hiányzik Rebecca Sharpból (Reese Witherspoon) sem, egy szegény festő és egy francia balett-táncosnő gyermeke, aki hamar árva lesz, de célja van: bekerülni a felsőbb körökbe minden áron, bálokon sürögni-forogni, mindenkit ismerni. Becky mindent be is vet a cél érdekében, se ármány, se szerelem, se büszkeség, se balítélet nem állhat útjába, mászik felfelé a létrán, egy igazi felkapaszkodó, egyesek szerint már inkább hegymászó. Mira Nair, amennyire tudja, teheti, követi a regény cselekményét, de természetesen jó pár mellékszálat ki kellett hagynia, olykor egy-egy jelentősebb esemény is csak néhány perces kurta jelenetbe, félmondatba fér bele. Emiatt a karakterek is egyszerűsödnek, de a pompa marad, nagy bálok, fogadások üres szavakkal, intrikákkal, gonoszsággal, sok-sok érdekkel, ármánykodással, hiúsággal, vásárral.
Aki szereti a kosztümös filmeket, a tizenkilencedik századi angol, hosszú körmondatos, távolságtartó, ugyanakkor olykor érzelmekkel a felszín alatt teli regényeket, az valószínűleg nem fog csalódni Mira Nair adaptációjában. A film nem tartogat meglepetéseket, valamivel több mint két órába sűríti Becky és a tizenkilencedik századi angol sznob társadalom szatíráját és pár évtizedes történéseit. A film leghangulatosabb jelenetei, amikor az indiai Mira Nair keleti hangulatot varázsol alkotásába, mintha ezen részek lennének tartópillérei a műnek. Ugyanakkor a szatíra annyira nem erős, mint a jó paprika, s mint eredetileg a regényben, sőt. Becky karaktere is enyhébb a Thackerey „hegymászójánál”, sokkal szerethetőbb, s hát csábosabb is. S mivel a rendezőnő profi, az angol szakos hölgyeket elkísérő urakra, vőlegényekre, férjekre is gondolt: a korabeli ruhák kicsit szűkösebbekre készültek, hogy a hölgyek idomai még szembetűnőbbek legyenek.
(Hiúság vására, feliratos angol– amerikai film, 137 perc. Rendezte: Mira Nair. Forgalmazza az Intersonic.)
Egy csirkével gazdagabbak. Újabb elismerést kapott Antal Nimród Kontroll című filmje, a csütörtökön megrendezett Aranycsirke-díját kapta a legjobb közönségfilm kategóriában. A legjobb főszereplő Koltai Róbert lett. Az elismeréseket a kongresszusi központban megrendezett gálán adták át, amelynek házigazdája Fábry Sándor volt. A Kontroll alkotói ötvenmillió forintot is „kaptak”, amelyet az idén filmkészítéshez kell felhasználniuk. Az RTL Klub azt az összeget ajánlotta fel, amelyet a médiatörvény értelmében egyébként is a magyar filmgyártásra kell fordítania. Az Aranycsirke-díjat az RTL Klub alapította a legjobb magyar közönségfilm és a legjobb főszereplő elismerésére, amelyet először adtak át. A versenybe azon filmek kerülhettek be, amelyek az elmúlt nyolc évben készültek, s legalább százezer néző váltott rá jegyet. A listára a 6:3, A Hídember, A miniszter félrelép, az Apám beájulna, az Argo, A temetetlen halott, az Ámbár Tanár úr, a Bánk bán, a Csinibaba, a Csocsó, a Hyppolit, a Kalózok, a Kontroll, a Magyar vándor, a Meseautó, a Napfény íze, a Sacra Corona, az Üvegtigris, a Valami Amerika, valamint a Zimmer Feri került, amelyek közül öt alkotást választhattak ki a nézők, valamint a filmes szakma. A végső közönségszavazáson A miniszter félrelép, a Kontroll, a Magyar vándor, az Üvegtigris és a Valami Amerika, illetve Csányi Sándor, Gáspár Sándor, Koltai Róbert, Rudolf Péter és Szabó Győző versengett egymással. (N. M.)
