Romániában a politikai elit, a sajtó és a lakosság egyaránt eufórikus hangulatban fogadta a luxembourgi aláírást, amely visszafordíthatatlanná teszi a csatlakozást. Az egyetlen nyitott kérdés, hogy életbe lép-e az úgynevezett védzáradék, amelynek értelmében egy évet csúszhat az EU-tagság. A csatlakozási szerződés gödrökkel, gátakkal és másfajta akadályokkal teli, nyolcesztendős fárasztó útnak a végét jelzi, amelyet a Günther Verheugen egykori csatlakozási főbiztos által „Európa problémás gyermekének” nevezett országnak hol lihegve-zihálva, hol gyorsabban, hol pedig a bírák jó szándékú cinkosságával sikerült megtennie – írta az Adevarul című bukaresti napilap tegnapi szmában.
Bár az erdélyi magyarság körében teljes az egyetértés abban, hogy az anyaországgal való kapcsolattartás szempontjából mérföldkő lehet Románia uniós csatlakozása, a feltételek tekintetében ismét felszínre törtek az ellentétek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács marosvásárhelyi együttes ülésén határozatot fogadott el, amelyben Románia uniós csatlakozása előtt védzáradék alkalmazását kérik, ha a román törvényhozás nem hagyja jóvá Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozását és az erdélyi magyarság személyi elvű önkormányzatának statútumát. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kijelentette, nem fogadja el, hogy valaki az integráció elhalasztását kéri. Theodor Stolojan, Traian Basescu államfő tanácsadója szerint a védzáradék alkalmazása nem a helyi standardok, hanem az emberi jogok tiszteletben tartásának függvényében történik.
Trump Putyinnak: Szétbombázom Moszkvát
