Atomtörténelmi pillanat Pakson, ténylegesen elkezdődött az építkezés

A Paks II projekt, a magyarországi atomerőmű-bővítés ma délelőtt az egyik legjelentősebb mérföldkőhöz ért. A hosszadalmas engedélyezési, jogi és politikai küzdelmek után a beruházás a tényleges szerkezetépítés szakaszába lépett. Brüsszel éveken át akadályozta a két, egyenként 1200 MW-os orosz technológiával épülő blokk előrehaladását.

Fotó: Polyák Attila

– Akkor döntöttünk az atomenergia mellett, amikor a mainstream azt ósdinak nevezte, de akik korábban lekicsinylően nyilatkoztak róla, mára rájöttek, hogy csak nukleáris alapon lehet nagy mennyiségben, biztonságosan és olcsón, versenyképesen áramot termelni – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. – Ők mára bottal üthetik a nyomunkat, ma Paks II az európai nukleáris újjáéledés zászlóshajója. Paks II nélkül nincs rezsicsökkentés, az új erőmű megépülése azt jelenti, hogy magunk tudjuk megtermelni a magyarországi áram mintegy hetven százalékát, függetleníteni tudjuk magunkat az importáram volatilis áraitól – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a beruházást fel kell gyorsítani és minél előbb befejezni.

Fotó: Polyák Attila

Egyetértés, majd gáncsoskodás

A mérföldkő jelentőségét talán tovább növeli, hogy a projekt jelentős nyugati ellenszélben jutott idáig. Az Országgyűlés 2009-ben csaknem 95,4 százalékkal szavazott az új erőmű létesítésének előkészítéséről, majd a Paks II bővítésről szóló államközi megállapodás még 2014-ben született meg, a tényleges építkezés azonban éveken át nem indulhatott el, elsősorban a Brüsszelből érkező, politikai–ideológiai indíttatású hátráltatás miatt.

Emlékezetes az az éveken át tartó huzavona, amelyben az Európai Bizottság először a beruházás állami támogatási hátterét vizsgálta. Ebben megállapította, hogy a támogatás megfelelő és arányos, tekintettel arra, milyen fontos szerepet tölt majd be a Paks II atomerőmű a térség energiabiztonságának támogatásában. Ám az eljárás 16 hónapja alatt a projekt „stand still” állapotban volt, vagyis a földmunkákat leszámítva állt és várakozott, értékes időt veszítve, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy már jelenleg is fontos szereppel bírhatna az ellátásbiztonságban az épülő két, egyenként 1200 megawatt kapacitású nukleáris blokknak akár csak az egyike is. Eközben, és mind a mai napig, ellenzéki politikai erők képviselői és civil szervezetek beadványai nyomán újabb és újabb eljárások indultak. Hiába hagyta jóvá az Európai Bizottság a projekt finanszírozását, az ügy Luxembourgig jutott el, ahol az Európai Unió Bírósága formai okokra hivatkozva nemrégiben új eljárásra kötelezte a bizottságot. Ennek ellenére a magyarországi beruházás töretlenül halad tovább.

Fotó: Polyák Attila

Téves ideológiát akartak Magyarországra erőltetni

Habár az energiaszuverenitás elvének jegyében az uniós tagállamok saját joga eldönteni, hogy az energiaellátásukat milyen módon oldják meg (vagyis az energiamixben milyen erőművek vagy mekkora arányú import szerepeljen), a nyugatról érkező hátráltató eljárások mögött egyértelműen az atomenergiát ideológiai, semmint racionális okok miatt démonizáló energiapolitika látszott mindvégig. 

Míg Németország Energiewendéjét követve számos állam sorra állította le atomreaktorait homályos környezetvédelmi okokra hivatkozva, addig Magyarországon következetesen alakult ki a megbízható és megfizethető áramellátás alapjának modellje: a három legfontosabb pillér a megújuló (főleg napenergia), a szintén karbonmentes nukleáris termelés, valamint a rugalmasságot biztosító gázerőműpark. 

Mára más tagállamok példáján is bebizonyosodott, hogy pusztán megújulókra és fosszilisekre nem érdemes alapozni sem a karbonkibocsátásra, sem a rendszerbiztonságra, sem az áramárak volatilitására tekintettel.

A mai betonöntéssel Magyarország ismét hangsúlyosan jelezte, hogy a hosszú távú, kiszámítható és karbonmentes áramtermelést stratégiai kérdésnek tekinti, és ezért a politikai ellenszélben is végigviszi a beruházást.

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!