Ugyan az erőteljes külföldi nyomásnak engedve, 2000 decemberében véglegesen leállt az atomerőmű akkor még működő egyetlen blokkja is, de a beomlott rész fölé emelt szarkofág alatt továbbra is ott izzik a mintegy 200 tonna radioaktív fűtőanyag, mi több, az első és a hármas számú blokkból sem tudták még eltávolítani a fűtőanyagot. Jelentős lemaradások vannak egyéb téren is, hiszen amint azt Hennagyij Rudenko, a parlament illetékes bizottságának elnöke megállapította, a tragédia óta eltelt közel két évtized sem volt elegendő Ukrajna számára ahhoz, hogy az egymást váltogató kormányok elkészítsék a katasztrófa következményei felszámolásának komplex programját. Tervekből és elképzelésekből ugyan soha nem volt hiány, pénzből azonban annál inkább. Szakértők szerint azonban a beütemezett programok megvalósításában tapasztalható lemaradás nem csupán az állandó pénzhiányra vezethető vissza, hanem a mértéktelen visszaélésekre és korrupcióra is. Tény ugyanis, hogy a különböző pályázatokat évek óta ugyanazon építővállalatok szerezték meg, jóllehet eleve nyilvánvaló volt, hogy kapacitásaik miatt nem képesek a feladatok elvégzésére.
Az övezetben tevékenykedő állami szervek vizsgálatával megbízott parlamenti bizottság elnöke, Szerhij Oszika különösen aggasztónak tartja a szarkofág felújításában tapasztalható lemaradást, hiszen annak állapota már a kilencvenes évek közepén is állandó balesetveszélyt jelentett. Szakértők szerint ugyan közvetlen veszély nem áll fenn, mivel a napi ötven próbamérés – amellyel a többi között a hőtermelő anyagok, valamint a levegő és a víz radionukleid összetételét vizsgálják – egyelőre nem utal erre, de az óriási hőfokon fortyogó massza állapotában bármikor gyökeres változás következhet be. Sőt, egy orkán vagy egy kisebb földrengés hatására az egész építmény kártyavárként omolhat össze.

Sokkos állapotban van a Palatinuson medencébe fulladt kislány édesanyja