Csütörtökig hatvankettőre emelkedett azoknak a volt amerikai diplomatáknak a száma, akik a szenátus külügyi bizottsága elnökének címzett levelükben Bolton jelöltsége ellen tiltakoztak.
„Nem megfelelő ember erre a pozícióra” – összegezte a levél az aláírók lesújtó véleményét a jelöltről, aki közismert arról az álláspontjáról, hogy az ENSZ csak annyiban értékes, ha közvetlenül szolgálja az Egyesült Államok érdekeit.
„Ha ma átalakítanám a Biztonsági Tanácsot, akkor annak csak egyetlen állandó tagja lenne (az Egyesült Államok), mivel ez tükrözné igazán a hatalom megoszlását a világban” – mondta 2000-ben az amerikai közszolgálati rádiónak, nem kevesek megrökönyödésére.
Bolton Reagan elnök második elnöksége idején kezdte kivívni azt a közutálatot az adminisztrációban és a Capitol Hillen, amely ma teljes pompájában mutatkozik meg az amerikai és a nemzetközi sajtóban. Ekkor, 1986–87-ben, az igazságügyi minisztérium magas rangú beosztottjaként vezető szerepet játszott abban, hogy akadályozza John Kerry szenátor vizsgálódását, amely a contrák amerikai támogatása és a kábítószer-kereskedelem összefüggéseit firtatta. Aztán a külügyminisztériumban államtitkár-helyettesként folytatta karrierjét, ahol hamarosan az „antidiplomata” nevet érdemelte ki a State Department bürokratáitól; nem azért, mert még nem sokan látták mosolyogni, hanem mert inkább a Fehér Ház követének tekintette magát, mint tisztviselőnek.
Igazi belépője azonban 2000-ig váratott magára, amikor is a Bush–Gore közötti választási versengés floridai szavazat-újraszámlálása során a republikánusok Boltont küldték a szövetségi államba, hogy leállítsa az újraszámlálást. Kemény, kitartó és durva fellépése célt is ért: George W. Bush a floridai győzelemmel nyerte meg a választásokat.
A hála nem maradt el: Bolton csakhamar a Powell vezette külügyminisztériumban kapott államtitkári beosztást, ahol rögtön ténykedése első évében keresztülverte, hogy Washington felmondja a rakétavédelmi (ABM-) egyezményt, keményebb álláspontot kényszerített ki Iránnal és Észak-Koreával szemben, megtorpedózta a biológiai fegyverek konvenciójának végrehajtását szabályozó tervezetet, és a nevéhez kötik azt is, hogy Amerika kétoldalú megállapodásokkal mentességet biztosított katonái számára a Nemzetközi Törvényszék hatásköre alól.
Sokan a George W. Bush első adminisztrációját elárasztó neokonzervatívok embereként tartották számon a külügyben, azonban ez a megállapítás elég messze jár az igazságtól. Míg például Paul Wolfowitzot, az iraki háború megálmodóját nem csupán az amerikai érdekek kérlelhetetlen érvényesítése jellemzi, hanem az az idealizmus is, amely a(z amerikai) demokrácia terjesztésének fontosságát hangsúlyozza, és egyfajta wilsoni küldetéstudattal ruházza fel a neokonokat, addig Boltonból teljesen hiányzik az ideológus. Ismerői szerint klasszikus reálpolitikus, aki nemigen hisz a szabadság lángjának mítoszában. Az iraki háború kirobbantása idején például úgy vélekedett, hogy Szaddám megbuktatása után Amerika azonnal tűnjön el az országból. Nem osztja a neokonzervatívok lila ködös nézeteit a Közel-Kelet demokratizálásáról sem. Iránban nem szeretne forradalmat látni, és nem a rendszer, hanem az ország atomprogramja ellen indított igen hatékony támadást. Sikereit – például a líbiaiak tárgyalóasztalhoz való kényszerítését és tömegpusztítófegyver-programjuk beszüntetését – ellenségei is értékelik.
ENSZ-nagyköveti posztra jelölése viszont érthető módon felzaklatta a kedélyeket, hiszen eddigi tevékenysége azt bizonyítja, hogy a New York-i palota folyosóin nem a kompromisszumkeresés vezérli majd, hanem Amerika érdekeinek egyoldalú és kérlelhetetlen érvényesítése, amit sokan veszedelmesnek tartanak. (Közismert például Boltonnak az a nézete, hogy Amerikának diplomáciailag el kell ismernie Tajvant, amely lépés kiszámíthatatlan reakciókat válthat ki a feltörekvő ázsiai nagyhatalomból.)
Az is igaz azonban, hogy az ENSZ jelen állapotában a velejéig korrupt, pazarló intézmény, amelynek viszonyait híven tükrözi Annan főtitkár most tetőző botránya, illetve az, hogy mindebbe nem bukott bele.
Egy ilyen porcelánboltban Bush elefántja tehát élvezettel törhet-zúzhat, és nem biztos, hogy a dúlásnak csak kellemetlen hatásai lesznek az intézményre nézve.

A megrázó felvétel után eltűnt a barátnőjét kegyetlenül megkínzó lány