Ismét, de most nyolcvanmillió forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsára (VTT). A GVH állítása szerint az 1,7 milliárd forint nagyságrendű magyarországi nagyvadhús-felvásárlási piacot érintően a VTT korlátozta a versenyt a felvásárlási ár meghatározásával.
A GVH arról tájékoztatta lapunkat: az eljárás során azt észlelte, hogy a vadhús-felvásárlási szegmensben a gazdasági verseny korlátozására alkalmas ármegállapodás jött létre a piaci szereplők között. Ennek kivizsgálására 2003 szeptemberében eljárást indított a terméktanács vadhúsfelvásárlásban érdekelt tagjai ellen. Ezt követően a vizsgálat megállapította, hogy a VTT 2000 augusztusa és 2004 áprilisa között tizenegy alkalommal kötelezte a tagságát a meghatározott felvásárlási árra, ami az egész vadhús-felvásárlási piacon végiggyűrűzött. A GVH szerint az ármeghatározó döntésért a VTT a felelős, ezért a terméktanácsi tagok ellen folytatott eljárást a versenytanács megszüntette.
A terméktanácsot múlt év decemberében 150 millió forintra már megbírságolta a GVH, mert minimálárat állapított meg a nyolcmilliárd forint nagyságrendű magyar bérvadászati piacon. A GVH ennek a vizsgálatnak a kapcsán észlelte azt, hogy a vadhús-felvásárlási piacon a gazdasági verseny korlátozására alkalmas ármegállapodás jött létre. A GVH közölte azt is, hogy a bírság kiszabásánál a feldolgozatlan nagyvadak húsának értékesítéséből a tagságra eső hányadot és a VTT éveken át folytatott kifogásolható ármeghatározó magatartását is figyelembe vette.
Kategorikusan visszautasította a GVH állításait Balsay Miklós, a VTT elnöke, aki munkatársunknak elmondta, hogy szó sincs még semmiféle bírságról, mert a versenyhivatal első, a vadászati árakra vonatkozó határozatát is megtámadták a Fővárosi Bíróságon, és reméli, hogy független szerv döntése alapján a terméktanács megnyeri a pert. Ez ügyben az első vizsgálat egyébként azzal zárult, hogy a felhozott vádakban nem vétkes a terméktanács, ezt a döntést azonban egy nap alatt valamiért megváltoztatták, pedig semmiféle új körülmény nem látott napvilágot az ügyben.
A GVH második döntéséről még nem kaptunk határozatot, de amint megérkezik, azt is megtámadjuk a bíróságon – közölte Balsay Miklós, hangsúlyozva, hogy szerinte a versenyhivatal minden megállapítása téves, saját megalapozatlan feltételezéseire, és nem a tényekre támaszkodik.
– A GVH az uniós csatlakozás előtti időszak történéseit kifogásolja, megfeledkezve arról, hogy minden más ágazathoz hasonlóan a vadgazdasági ágazatnak is saját érdekeit kellett védenie a külföldiekkel szemben. Amikor pedig az ominózus irányárat tárgyaltuk – amelyek a külföldi árakból indultak ki, és információs céllal, tájékoztatásként hangzottak el –, akkor ott semmiféle megállapodás nem született, minden ellenérdekű fél, a fogyasztók, a termelők (vadásztársaságok), a feldolgozók és az exportőrök egyaránt jelen voltak. A kartellgyanút tehát a GVH mesterségesen generálja. A vadászat és a vadhús esetében a tényleges üzletkötések a felek között óriási versenyben – az árak széles skálán mozogva, időben és térségenként is változva – köttettek anélkül, hogy a terméktanácsot bármely tag megkérdezte volna. Nincs kár, nincs károsult, és nem húzott jogtalan hasznot senki sem, felmerül tehát a kérdés, hogy ki a bűnös és miért – érvelt Balsay Miklós. Az elnök hozzátette azt is, hogy irreális, megalapozatlan és példátlan a GVH által kivetendő, összesen 230 millió forintnyi bírság, mert a terméktanács tagdíjakból befolyó éves bevétele csak 17 millió forint. A vonatkozó rendeletek szerint pedig nem lehet cél a szervezet megsemmisítése, csak a bevétel maximum tíz százalékát kitevő bírságot lehet kiszabni, ami a VTT vonatkozásában 1,7 millió forint lenne, ha a terméktanácsot elmarasztalná a bíróság.
Balsay Miklós szerint az alaptalan vádaskodás helyett inkább a magyar vadászat és vadállomány régi hírnevét és az általános forgalmi adó miatt lecsökkent versenyképességét kellene helyreállítani, segíteni. Mert a 25 százalékos áfateherrel sújtva alig lehet versenyezni a környező államok jóval alacsonyabb adójával.
Az elnök abszolút meggyőződése, hogy a terméktanács a magyar vadgazdálkodás és vadhúsfeldolgozás érdekeit képviseli, és ebben – közlése szerint – saját tagságán kívül a társszervezetek és a szakmai közvélemény is megerősítette. A hivatkozottak szerint semmiben nem vétkes sem ő, sem a terméktanács, és működésükre a jövőben még nagyobb szükség van.
origo.hu
Orbán Viktor: Az Európai Bizottság ne avatkozzon be a tagállamok rendvédelmi ügyeibe
