Elmaradt bérét követeli a közszféra

A közszférában tavaly elmaradt 13. havi bér kifizetésére, illetve a jelenleg „nulladik havi” juttatásként működő rendszer visszaállítására kell két héten belül javaslatokat tennie annak a szakbizottságnak, amelynek felállításáról tegnap született döntés az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT). Ismert, a kormány 160-180 milliárd forintot spórolt a közszolgákon azzal, hogy tavaly nem fizette ki a plusz egy havi bért.

Döntés született az OKÉT ülésén arról, hogy a kormányzati, a szakszervezeti, az önkormányzati oldal mellett pénzügyi és jogi szakértők bevonásával szakbizottság alakul, amelynek legkésőbb két hét múlva konkrét javaslatokat kell készítenie a közszférában tavaly elmaradt 13. havi bér kifizetésére, illetve a jelenleg „nulladik havi” juttatásként működő rendszer visszaállítására. Bár az ügyről nem foglalt állást a kormányzati oldal az OKÉT-ben, ezzel lényegében elismerte – mint azt László Boglár kormányszóvivő is tette –, hogy a közszférában tavaly elmaradt a plusz egy havi bér. A kormány 2003 decemberében „nulladik havi” juttatássá alakította a rendszert, eszerint a tizenharmadik havi fizetéseket a következő év elején fizetik ki, de csak azoknak, akik január elsején még közalkalmazotti jogviszonyban állnak. A tavaly évközben nyugdíjazott közszolgák így már eleve elestek e járandóságuktól, ám a kormányszóvivő lapunknak nemrég elismerte: a most januárban kifizetett juttatás idénre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a közszférában 2004-ben elmaradt a plusz egy havi bér. A kormány így 160-180 milliárd forintot spórolt mintegy nyolcszázezer közszolgán.
A munkavállalói érdekképviseletek továbbra is azt kérik a kormánytól, hogy vonja vissza a 65 éven felüliek közszolgálati jogviszonyát megszüntető, júniustól hatályos szabályozást, melynek megváltoztatására Gyurcsány Ferenc is ígéretet tett. Szerintük mindez diszkriminatív és alkotmányellenes, sérti a munkához, az egyenlő bánásmódhoz való jogot, sőt számos esetben kizárhatja az öregségi nyugellátás jogosultságának megszerzését.
Az MSZP munka világa munkacsoportja által nemrég kidolgozott módosítás szerint azonban csak a határozott időre szóló kinevezések esetében, valamint akkor maradhat meg 65 év felett a közszolgálati jogviszony, ha egy bizonyos munkakör betöltésére eredménytelenül pályáztak. A kifogásolt szabályozás tehát lényegében megmaradna, igaz, két szakszervezet és az önkormányzati oldal többsége ezt elfogadhatónak tartotta az OKÉT-ben. A kormányzati oldal azt ígérte, hogy a szakszervezetek kérését továbbítja a kabinet és a szocialista frakció felé.