Hogy igazolják-e az amerikaiak Gripennel kapcsolatos szkepticizmusát a svéd géppel szerzett közép-európai tapasztalatok, azt még korai lenne eldönteni. Cáslavban tegnap mindenesetre a semleges skandináv ország repülőgépipara történelmet írt azzal, hogy – évtizedek óta először – termékét sikerült bejuttatnia az amerikai gyártók és páneurópai kooperációk által uralt NATO-piacra. Ahogy azonban elcsendesednek a cseh fővárostól mintegy nyolcvan kilométerre fekvő katonai repülőtéren megrendezett ceremónia hangjai, kezdetét veszi az igazi munka. A svéd és cseh szakembereknek alig egy hónapjuk van arra, hogy az érkezéskor kitudódott és az időközben felmerülő problémákat leküzdve a szövetség légvédelmi rendszerének szolgálatába állítsák a tervezésekor még egyáltalán nem oda szánt repülőgéptípust. A sietség oka, hogy a Varsói Szerződés-örökségből megmaradt ősöreg Mig–21-es vadászgépek már a végüket járják, míg a cseh repülőgépipar hangsebesség alatti büszkeségei, az Aero Vodochodyban gyártott L–159-esek modern elektronikájuk ellenére sem pótolhatják a szuperszonikus vadászgépek egyedi szolgáltatásait.
A cseh szakemberek és az ellenzék egy része a sietség számlájára írja azokat a hibákat, amelyek a Gripenek érkezését követően még a múlt héten, szinte azonnal kiszivárogtak – a kelekótyaság ilyen megnyilvánulásait pedig még Svejk hazájában is nehéz lenne megmagyarázni. Ahogy a programban jártas svéd illetékes fogalmazott: „A csehek részéről több ügyvéd dolgozott az ügyleten, mint repülős szakember.” S valóban, a korábbi prágai kabinet alig egy éve írta alá a szerződést a svéd állammal 14 vadászgép tízéves bérletéről, húszmilliárd korona értékben. A kis kapacitással dolgozó Saab repülőgépgyár pedig csak úgy tudott megfelelni a szűk, 2005. április– augusztusi határidőknek, hogy a svéd légierőnek szánt, már a gyártósoron lévő gépeket térítették el a cseh megrendelő számára. Arra sem volt idő, hogy a NATO-együttműködéshez szükséges berendezéseket teljes mértékben integrálják, így erre majd fokozatosan, menet közben kerül sor. Nem csoda, hogy a gépek a bérleti program költségeihez és a konstrukcióban rejlő potenciálhoz képest rendkívül korlátozott képességekkel állnak majd szolgálatba: amíg például meg nem érkeznek az amerikaiaktól megrendelt AMRAAM-rakéták, a cseh Gripenek fegyverzete nem sokkal múlja felül az általuk felváltott régi MiG-ekét. Még szerencse – jegyzik meg egyesek rosszmájúan –, hogy Bohémia most nem áll hadban valamelyik szomszédjával, s a NATO egyesített légvédelmi rendszere ellen manapság nem egy tömeges szovjet légicsapás intézhet kihívást, hanem legfeljebb egy-egy renegát, vagyis az utasításoknak nem engedelmeskedő, esetleg terroristák által eltérített, fegyvertelen civil gép.
Az idegesség azonban nemcsak a csehekre korlátozódik. A svédek is járatlan terepen mozognak, hiszen eddig féltve őrzött portékájuk kikerült a náluk igencsak szabályozott katonai nyilvánosság (a svédországi bázisok környékén például máig tilos a fotózás) hatóköréből: immár nemcsak a reklámízű, válogatott információk láthatnak napvilágot a Gripenről, hanem a kevésbé hízelgő közép-európai igazságok, féligazságok és pletykák is.
Harmadik érdekelt félként a csehországi fejleményeket árgus szemekkel követi a magyar Honvédelmi Minisztérium is, különös tekintettel a magyar légierő sorsát ma kézben tartó miniszteri főtanácsadóra. Hollósi Nándor, aki kulcsszerepet játszott az Orbán-kormány által kötött első, 130 milliárdos Gripen-szerződés kormányváltás utáni felülvizsgálatában és módosításában, a múlt héten sietve eltúlzottnak minősítette a cáslavi problémákról szóló híradásokat. Megfigyelők szerint nem elképzelhetetlen ugyanis, hogy az első magyar Gripenek jövő márciusi érkezése a választási kampány áldozati oltárára kerül, s nem lehet elég korán megszilárdítani a pozíciókat. Bennfentesek például biztosra veszik, hogy Juhász Ferenc miniszter az érkezést követően rövidesen repülni fog a géppel, sikertörténetként ábrázolva azt. Az ellenzék a várakozások szerint – hasonlóan eddigi álláspontjához – azt feszegeti majd, hogy a Gripen légi utántölthetőségre és egyéb járulékos képességeire miért kell az eredetinél 80 milliárddal többet fizetnie az eljövendő kormányoknak, ha ezeket a képességeket a NATO a felajánlott gépek kis darabszáma (2–4) miatt aligha veszi majd igénybe nemzetközi misszióira.
origo.hu
Sokkos állapotban van a Palatinuson medencébe fulladt kislány édesanyja
