Ezek szerint a német külpolitika már a kilencvenes évek közepén – a kereszténydemokrata–szabad demokrata Kohl–Kinkel-kormány idejében – megkezdte a beutazási engedélyek kiadásának reformját, és igyekezett az egyesített Németországot nyílt és liberális államként bemutatni. A vízumok kiadását szabályozó előírások megkönnyítése már jóval a Schröder-kabinet hivatalba lépése előtt megkezdődött. A szociáldemokrata– Zöldek-koalíciónak tehát nem lehet a szemére vetni, hogy új realitásokról gondoskodott.
A külügyminiszter kihallgatását a televízió egyenes adásban közvetítette. E parlamenti újdonság szemmel láthatóan arra késztette Joschka Fischert, hogy zabolázza temperamentumát, és igyekezzen józan stílusban előadni mondanivalóját. A benne dolgozó feszültséget valójában akkor lehetett tapasztalni, amikor az ellenzéknek azt vetette a szemére, hogy végzetes módon bűncselekményként tálalja a vízumbotrányt, amely bűnözőknek, illegális munkavállalóknak és prostituáltaknak nyújtott lehetőséget a beutazásra az EU-országokba. A kritikusok állítását, hogy milliók jutottak be a schengeni egyezmény államaiba, hivatalos statisztikai adatokkal állította szembe, amelyek csak több ezer személyről beszélnek. Vitathatatlan, hogy a vízumokkal számtalan turistának álcázott ukrán polgár lépte át a határt, de ez nem jogosít fel senkit sem arra, hogy az ukrán népet mint a bűnözők táborát állítsa a német közvélemény elé – hangoztatta Fischer. Beismerte, hogy a vízumkérvények ellenőrzését szolgáló intézkedések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és elősegítették az embercsempészek munkáját. Mint mondta, miniszterként személyesen terheli a felelősség azért, hogy nem ismerte fel időben a visszaélésekből adódó veszélyt, és csak megkésve hozta meg a szükséges ellenintézkedéseket, amelyek azóta ismét normalizálták a helyzetet.
Thierse Tibetben. Kínos témákat is érint kínai körútján Wolfgang Thierse – derül ki a Tagesspiegel jelentéséből. A Bundestag elnöke pénteki indulása előtt elmondta, Hu Csin-tao kínai elnökkel beszélni fog a tajvani kérdésről, a halálbüntetés és a vallásszabadság problémájáról. A tibeti megbeszélésekről a kínai fél nyomására nem tájékoztathatott német újságíró – panaszolta tegnap a Der Spiegel pekingi tudósítója. (B. A. I.)
