A múlt évben 17-20 milliárd forint értékben épültek könynyűszerkezetes házak Magyarországon. Az elkészült 1132 lakóépület húszszázalékos növekedést mutat a megelőző évhez képest. A használatba vett lakások 5,6 százaléka könnyűszerkezetes épületben található, ám ez még jelentősen elmarad Nyugat-Európa 20-25 százalékos átlagától. Fazekas Péter, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke elmondta: e házak elterjedésének legfőbb akadálya, hogy a minősítések, garanciális és korrekt fizetési feltételek nélkül, feketén foglalkoztatott alkalmazottakkal dolgozó cégek a legális körülmények között megvalósított épületek kétszeresét építik fel. Ezzel rosszul jár az állam, hiszen bevételektől esik el, s a vevő is, mert garanciális igényét nem tudja érvényesíteni. Ezek a cégek olyan árakon kínálják a házakat, amennyiért azokat valójában nem lehet megépíteni.
Az elnök szerint a kóklerek mindent bevetnek: hamisítják a minősítéseket, de arra is akad példa, hogy meggyőzik az ügyfelet, hogy a minősítés nem szükséges, nem is olyan fontos. Ezért a fogyasztóvédelem egyre sűrűbben veszi górcső alá a cégeket, s a termékeket. Könnyűszerkezetes családi házra építési engedélyt elvileg csak az arra jogosított szervezet, Magyarországon az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs (ÉMI) Kht. által kiállított építésügyi műszaki engedély birtokában lehetne kiadni. A tagozat szabályzata szerint aki rendelkezik ilyen engedéllyel, s átesett az évi kétszeri vizsgálaton, az megkapja a tagozat Makész védjegyét, amely a vevők biztonságát szolgálja. Fazekas szerint a könnyűszerkezetes épületek előnyösek: a vevő a szerződéskötés után három hónap múlva, ügyintézés nélkül beköltözhet. Másfelől a készházak olcsóbbak is, mint a hagyományos téglaszerkezetűek. Fazekas az idén 1500 könnyűszerkezetes ház építésével számol.
Zelenszkij megint mások pénzét költené
