Gorlice

Feltételezem, hogy szerepel még a történelemkönyvekben ennek a dél-lengyelországi kisvárosnak a neve. Kilencven évvel ezelőtt itt törte át az osztrák–magyar és a német hadsereg az orosz frontot.
Amikor csaknem harminc éve meglátogattam egy régi barátomat Gorlicében, a történelmi magyar határ túloldalán, magam is nagyszüleink nemzedékének katonatemetőit kerestem elsősorban. Szemben a vasútállomással, a dombon majdnem kizárólag csak német és osztrák katonák sírját láttam. Az Alacsony-Beszkidek régi turistatérképén olvasom akkori feljegyzésemet: Szász Sándor – 1915. I. 20., M. Kir. 3. honvéd huszár ezred. Ennyit lehetett olvasni a fejfán. Ezt a sírhelyet Smerekowiec falu határában fedeztük fel, a várostól 15-20 kilométerre délen.
Évek óta sokat tesz a város az első világháborús harcok emlékezetének számontartásáért. Pénteken többnapos rendezvénysorozat kezdődik Gorlicében. Ekkor ünneplik a város alapításának 650. évfordulóját is. Fotókiállításon lehet megtekinteni a nyugat-galíciai katonai temetőket, tudományos ülésszakon elevenítik fel a történelmi eseményeket, ökumenikus istentiszteleten adóznak az elesettek emlékének. Külön öröm nekünk, magyaroknak, hogy a város ebből az alkalomból kifejezi elismerését Kovács István volt krakkói főkonzulnak, aki sokat tett Dél-Lengyelország és Gorlice magyar történelmi emlékeiért. Rendezvények sorát szervezte e tájakon magyar diplomataként, a közös magyar– lengyel múlt számos fontos személyének állíttatott emléktáblát. Gorlice városa díszpolgárává avatja a mostani rendezvények alkalmával.