Vizsgálják a gazdasági és közlekedési tárcánál továbbra is annak lehetőségét, hogy a jelenleg államilag felügyelt útfenntartást és
-fejlesztést milyen módon lehetne kiszervezni egy külön részvénytársaságba, amely rendelkezne a 140 ezer kilométer hosszú állami és önkormányzati hálózathoz szükséges forrásokkal. A Pénzügyminisztériumban egyelőre nem támogatják a javaslatot, ám információink szerint ennek ellenére a Kóka János által vezetett gazdasági tárca mindenképpen szeretné keresztülvinni a kormánynál az elgondolást. A létrehozandó Útpénztári Finanszírozó Rt. lenne hivatott az egyre romló közúthálózat fenntartására, ám a forrásokat továbbra is az állam illetve az önkormányzatok biztosítanák. A gazdasági tárca azzal számol, hogy több pénzt vonnának el az üzemanyagok jövedéki adójából, illetve az rt.-hez kerülnének azok az önkormányzati források, amelyeket az útfejlesztésre fordítanának.
Abban az esetben viszont, ha a kormány arról döntene, hogy az állami bevételekből több pénzt lehet úthálózatra költeni, az utak magasabb színvonalú fenntartását és javítását a jelenlegi közútkezelő közhasznú társaságok is el tudnák látni. Kóka János ennek ellenére megkezdte az előkészületeket: a tárca kebelén belül működő útfenntartási és koordinációs igazgatóság vezetőjének Horváth Lászlót, egyik volt üzletfelét, a szombathelyi Elender Computer Kht. tulajdonosát nevezte ki. Ezzel egy időben menesztette a közlekedésért felelős helyettes államtitkárt. Információink szerint az útügyi szakmában elismert Kovács Ferencnek azért kellett távoznia, mert nem értett egyet az útfenntartás kiszervezésével. A pályázati feltételek módosítása tette lehetővé, hogy Horváth Lászlót kinevezzék, ugyanis csak kétéves szakmai tapasztalatot szerzett a Vas Megyei Közútkezelő Kht.-nál.
Költséges a kötvény. A kormány az autópálya-építések esetében olyan konstrukciókat alkalmaz, amelyeknek beláthatatlanok a következményei, s másfél-kétszeresére növelik a költségeket – közölte Fónagy János országgyűlési képviselő. Idén az autópályacégek 283 milliárd forintnyi hitelt vesznek fel, s 500-600 milliárd forint értékű kötvényt terveznek kibocsátani. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen értékű kibocsátás 25 éves futamidő mellett 200-250 milliárdos kamatot jelent, s ha a lejárat végén az állam nem tudja visszavásárolni a kötvényeket, akkor a tulajdonjog is elvész. (MTI)
