Tizenöt év után először a teljes körű nyilvánosság szabálya fog érvényesülni az állambiztonsági iratok kezelésében és nem a nemzetbiztonsági szolgálatok fognak diktálni – közölte Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője, miután megállapodott a két kormánypárt az ügynöktörvényről. Az utolsó vitás kérdés a rendszerváltás után a nemzetbiztonságnál tovább dolgozók adatainak közölhetőségéről folyt, esetükben a nyilvánosság a leszerelésüket követő tizedik évtől érvényes. A megfigyelteknek lehetőségük lesz arra, hogy tartótisztjük és beszervezőjük adatait közzétegyék. Az áldozatokról szóló adatok anonimizáltan az internetre is felkerülhetnek, ha az érintett hozzájárul.
Burány Sándor (MSZP) elmondta, hogy egy tanácsadó testület felállítását kezdeményezi a jogszabály, amelyek háromévente ellenőrzik majd a szolgálatoknál lévő állambiztonsági iratokat, beleértve a szupertitkos anyagokat is, amelyek körét megszüntetik. Amennyiben a bizottság tagjai úgy vélik, hogy nem indokolt a dokumentumok közvélemény előli elzárása, és ebben vita alakul ki a titokgazdával, a testület bírósághoz fordulhat.
A koalíciós partnerek ugyanakkor nem tudtak egyezségre jutni abban, hogy a törvénymódosítással az alkotmányt is módosítani kell-e. Az SZDSZ nem, az MSZP azonban szükségesnek tartja az alaptörvény megváltoztatását. Az alkotmánymódosításról ma dönt a parlament, megszavazásához a Fidesz támogatására is szükség lenne. Az ellenzéki pártban úgy vélik, hogy az alkotmánymódosítás tervezete nincs összhangban a törvénymódosítással, hiszen előbbiben a ’90 előtt együttműködők teljes nyilvánosságát, utóbbiban pedig korlátozott megismerhetőségét kezdeményezik. A Fideszben a többségi álláspont az, hogy a megbízók és tartótisztek neve is kerüljön nyilvánosságra.
origo.hu
Két mentő is érkezett helyszínre: gyerekek sérültek meg a balesetben
