Az adóerő-képességről szóló szabályozás szerint ugyanis a települési önkormányzatok jövedelemkülönbség-mérséklésének alapja a helyben maradó személyi jövedelemadó és az átlagos erőfeszítés mellett realizálható iparűzési adó, ami a lehetséges, és nem a tényleges számokat veszi alapul. Ezt erénynek tartja a Pénzügyminisztérium, hiszen az önkormányzatok szabadon dönthetnek az iparűzési adó bevezetéséről, az alkalmazott adókulcsról, illetve kedvezményeket és adómentességet is adhatnak. Az így kieső bevételt pedig azok rovására kompenzálná a költségvetés, akik adóalanyok hiányában kevésbé képesek, vagy képtelenek helyi bevételre szert tenni. Jelen esetben ez azt jelentené, hogy Győr nem befizetne, hanem pénzt kapna azokkal a településekkel együtt, amelyek semmilyen adót nem szednek be. Emiatt az erre a célra fenntartott keretet Győr nemhogy növeli, hanem inkább csökkenti. A szabályozás logikájának szélsőségei Győr esetében egyértelműen megmutatkoznak, hiszen míg a lehetséges adóerő-képesség 11,6 milliárd forintra rúg, addig a ténylegesen befolyt összeg nem haladja meg az 5,65 milliárd forintot. A különbség jókora, és még az sem segít, hogy Győr a helyi iparűzési adó mértékét a maximumban, azaz kettő százalékban állapítja meg, a szabályozás pedig az átlaggal, 1,4 százalékkal számol.
Míg az Orbán-kormány alatt egyetlen fillért sem, addig 2003-ban 304 millió forintot kellett a városnak utalni, ami a következő évben tovább nőtt. Tavaly ugyanis először 611 millió forintot, majd a végleges számok ismeretében további 732 millió forintot kellett a városnak fizetnie. Lapunk kérdésére a Pénzügyminisztérium úgy fogalmazott, a város adóerő-képessége az elmúlt három évben három- és félszeresére nőtt, és ennek tudható be, hogy ilyen mértékű lett a befizetési kötelezettség. Ezt Balogh József (MSZP) polgármester nem is tagadja, ám hozzátette, a probléma lényege, hogy pont azok a cégek nőttek, amelyek adókedvezményeket vagy adómentességet élveznek. Hozzátette, az adózó cégek messze nem fejlődnek olyan ütemben, így több helyi adó nem folyt be a város kasszájába. Bár a polgármester szerint Győr országos viszonylatban talán a legnagyobb kedvezményeket adja a helyi adó tekintetében, mégis elgondolkodtató, hogy csak azok a cégek tudtak az elmúlt három évben fejlődni, amelyek nem, vagy csak alig fizetnek helyi adót.
Szijjártó Péter (Fidesz) elmondta, a törvénymódosítási javaslat egyetlen sornyi módosítást tartalmazott, ami szerint Győr városa visszakapja az utólag elutalt 732 millió forintot. A javaslat azonban egyelőre parlamenti bizottsági szinten megbukott. Egyesek szerint emiatt aggályos, hogy Balogh József a város költségvetésének bevételi oldalán mégis feltünteti a csaknem nyolcszázmilliós tételt, mondván, a tárcával történt egyeztetés során a szimpátiát jelző nyilatkozatok alapján úgy ítélte meg, lát esélyt az összeg visszautalására. A polgármester úgy fogalmazott, bár konkrét garancia valóban nincs, de az állam ilyen egyedi esetekben hajlandóságot mutat a kompenzációra, ez történt korábban Székesfehérvárral is. Lapunk kérdésére, miszerint mi történik, ha a város mégsem kapja vissza a pénzt, kijelentette: hitellel fogják kiváltani a hiányzó összeget. Balogh szerint a városnak mégis minden esélye megvan, hogy a parlamenti jóváhagyást megkapja, hiszen speciális esetről van szó. A politikus úgy látja, azért nem szükséges további lépések megtétele – például a szabályozás miatt az Alkotmánybírósághoz fordulni –, mert úgy tűnik, a tárca méltányolni fogja a kérést.
Ellenzéki politikusok szerint bátor dolog volt felsorolni a bevételek között ezt a tételt, hiszen semmi garancia nincs arra, hogy ezt az állam valóban visszautalja, miközben Győr így is 5,5 milliárdos hitellel terheli az idei költségvetést. Szijjártó Péter kérdésére a parlament költségvetési bizottságának ülésén a tárca illetékesei cáfolták a konkrét ígéretet, miszerint a pénzt a Rába-parti város valóban visszakapja, mindössze anynyit jelentettek ki, hogy megvizsgálják annak lehetőségét. Lapunk kérdésére a Pénzügyminisztérium szó szerint úgy fogalmazott; a zárszámadási törvény kapcsán vizsgálni fogja, hogy milyen esetben és mértékben szükséges segíteni azon önkormányzatoknak, amelyeknek a támogatáselszámolás miatt nagy összegű visszafizetést kell teljesíteniük. Erről végső soron az Országgyűlés fog dönteni.
Németh Zoltán, a győri közgyűlés fideszes frakcióvezetője szerint az sem szerencsés, hogy 2005-re a „büntetett” város költségvetése a kiadási oldalon adóerő-lefölözésre csupán 699 millió forintot különít el, hiszen a számok ismeretében ez ismét kevésnek bizonyulhat majd. A fizetendő összeg ugyanis elérheti akár az 1,8 milliárd forintot, így a különbözet a 2006-os költségvetést terheli majd. A frakcióvezető szükségesnek látná a szabályozás megváltoztatását, mert az ilyen mértékű elvonás már rövid távon is ellehetetleníti Győr fejlődését.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: A drogfogyasztást illetően a zéró tolerancia nem könyörtelenség, hanem védelem
