Ma tartják az űrhajózás napját

Ma ünneplik az űrhajózás napját annak emlékére, hogy 1961-ben ezen a napon bocsátották Föld körüli pályára a hajdani Szovjetunióból a Vosztok–1-et, a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén a 27 éves Jurij Alekszejevics Gagarin repülő őrnaggyal – adta hírül az MTI. A Vosztok–1 89,1 perc alatt egyszer megkerülte a Földet, majd sikeresen földet ért az előre kijelölt körzetben. Gagarin világűrben tett, 108 perces útja új korszakot nyitott a történelemben: az emberi űrutazásokét. Azóta több mint háromszáz űrhajós járt a kozmoszban; legtöbbjük orosz és amerikai, de nemzetközi személyzetnek csaknem harminc ország űrhajósa volt már a tagja, köztük a magyar Farkas Bertalan. Az amerikai űrhajósok közül John Glenn kerülte meg először a Földet 1962-ben. A Holdra először az amerikai Neil Armstrong lépett 1969. július 20-án. Kína 2003 októberében küldött a világűrbe űrhajót emberrel a fedélzetén.
Kezdetben főként repülőtisztek kiváltsága volt az űrhajózás, ma már Oroszország 20 millió dollárért akárkit felvisz a kozmoszba. A sajnálatos módon rendre bekövetkező balesetek arra figyelmeztetnek: ma is veszélyes kilépni az űrbe. Már Gagarin is olyan gondokkal szembesült, amelyek közül bármelyik az életébe kerülhetett volna, s noha a technika azóta sokat fejlődött, még mindig bátorságot igénylő, kockázatos vállalkozás az űrhajózás. Erre figyelmeztet a Columbia űrrepülőgép 2003. február 1-jén bekövetkezett katasztrófája, ami után az amerikaiak átmenetileg le is állították űrrepülőgép-programjukat. A Discovery azóta újra startra kész, a múlt héten vontatták a kilövőállomásra, ahonnan május közepén indulhat a Nemzetközi Űrállomás felé.