Ellentétes az alkotmánnyal a felsőoktatási törvényjavaslat, mert fel akarja számolni az egyetemek autonómiáját: irányításukat egy, az intézménytől független, az oktatási kormányzat által befolyásolható testületre bízná – áll a szervezetek levelében. A tanács teljes függőségben tartaná a rektort, és ő gazdálkodna az egyetem vagyonával is. Az aláírók a kétciklusú képzés teljes körű kiterjesztésével sem értenek egyet, mert szerintük az számos területen értelmetlen. A javaslat felhatalmazza a kormányt, hogy rendelettel szabályozza a felsőoktatás szerkezetét, az intézmények egyesülését és szétválását, valamint a finanszírozás kérdését, így a mindenkori, pártérdekeket képviselő kormány elfogadhatatlanul nagy hatalmat kapna.
A levél megírását az Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért nevű szervezet kezdeményezte, amelynek elnöke Horváth Zalán, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A szervezet korábbi tiltakozását 1200 tudós és oktató írta alá, köztük Oláh György Nobel-díjas kémikus és Lovász László Wolf-díjas matematikus is. Támogatja a tiltakozást a Baloldali Értelmiségiek Társasága, a Professzorok Batthyány Köre és a Védegylet. Az aláírók azt szeretnék, ha új tervezet készülne.
Pálinkás József akadémikus, a Fidesz kulturális tagozatának elnöke ugyanakkor azt kérte az oktatási minisztertől, hogy támogassa pártja kapcsolódó módosító javaslatait, különben a törvényt már jövőre meg kell változtatni, ugyanis az alkalmatlan a működésre. Hozzátette: a kormánypártok a Fidesz valamennyi módosító javaslatát lesöpörték az asztalról, de kapcsolódó javaslatokkal még orvosolható a helyzet. Az alapképzést például jóval kevesebb pénzből finanszíroznák, mint a mesterképzést. Ha az ezzel járó forráskivonást nem orvosolják, akkor gazdaságilag összeomlik a felsőoktatás. Pálinkás szintén sérelmezte, hogy az alapképzésben részt vevőknek csak a 35 százaléka vehet részt a magasabb fokú kurzuson, ami egyes szakokon értelmetlen.
Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára lapunknak azt mondta: minden módosító indítványt a tartalmától és a szakmai szervezetek véleményétől függően bírálnak el, nem pedig az alapján, hogy ki nyújtotta be. A mesterképzésben részt vevőkre vonatkozó 35 százalék egy átlagot jelez, az egyes szakok mérőszámai ettől eltérhetnek. A nyílt levélről szólva kijelentette: számukra a törvénytervezetet támogató hét szakmai szervezet véleménye az irányadó.
Csak egy diplomát fizetnek. A felsőoktatási törvénytervezet értelmében a hallgatók szeptembertől nem használhatják több diploma megszerzésére az államilag finanszírozott szemesztereket. Az állam csak 12 félévet támogat majd, ezután a diákoknak fizetniük kell képzésük költségeit akkor is, ha közben abbahagytak egy szakot és újat kezdtek, vagy a második diplomájukat akarják megszerezni. Ugyanakkor megszűnik az a szabály, amely a költségtérítéses képzésben részt vevőknek megtiltotta, hogy a későbbiekben államilag finanszírozott szakokra iratkozhassanak be.
