Mind népszerűbbek az egyébként kockázattal járó, devizaalapú hitelek: két év leforgása alatt a lakossági devizahitelek állománya a négyszeresére nőtt, amelynek jelentős részét a lízingcégek közvetítette kölcsönök jelentik. Banki termékké csak az utóbbi időben váltak; egyre több adós veszi fel svájci frankban és euróban a lakáshitelt – akár 10-20 évre is. Szakértők szerint a lakástámogatási rendszer szigorításának hatására a tavalyi év közepe óta csökkent a hitelfelvételi kedv, viszont jelentősen emelkedett a devizahitelek állománya; az öszszes hitelfelvétel fele immár devizában történik. Ennek következtében a lakosság devizában már nettó adósnak számít – emiatt a forint gyengülése jelentős veszteséget is okoz a lakosságnak. A jelentős devizaforrás-bevonás a múlt esztendőben szerepet játszhatott a forint árfolyamának stabilizálódásában – tartják a szakértők.
A trendet erősíti, hogy hiába csökkentek az év második hónapjában a forintkamatok, a devizakölcsönök térhódítása szembeötlően jelentős.
Februárban a lakossági hitelállomány 25,7 milliárdos gyarapodásából összesen 89,4 százalékos részt jelentett a devizakölcsön. A 23 milliárdos növekménynek tulajdoníthatóan a devizaalapú hitelek aránya a januári 13 százalék alatti szint után februárban 13,58 százalékra nőtt. A különböző, főként a pénzügyi stabilizációról szóló friss tanulmányok alapján már a bankoknak is kockázatos a devizahitel állományának drasztikus emelkedése. A korábbi magas forintkamatok a vállalatokat is arra késztették, hogy devizában adósodjanak el – a nagy cégek valutában nyilvántartott hitelállománya négyezermilliárd forintra rúghat.
A Magyar Nemzeti Bank a hitelintézeteknek azt ajánlja: hívják fel klienseik figyelmét a kockázatokra, s ezzel együtt mérsékeljék a devizakölcsön-felvételi kedvet. Van persze másik lehetőség is: ez a forintkamatok folyamatos mérséklődése – amennyiben ugyanis csökken a különbség a devizában és a magyar fizetőeszközben felvett kölcsönök terhei között, akkor kevesebben választják majd a devizahitelt. E közgazdaságtani magyarázatra viszont rácáfol a fenti februári jelentés.
*****
Vonzalom az első pillantásra! Nagyon vonzóak a 2-4 százalékos svájci frank alapú kamatok, de a hitel teljes költsége akár tíz százalékponttal is több lehet. A Nemzetközi Bankárképző Központ kiszámolta, hogy a devizakockázatot, a hitelnyújtásnál és a törlesztésnél elvégzett banki átváltás árát, valamint a kezelési költséget is figyelembe véve egy négyszázalékos kamattal nyújtott kölcsön teljes hiteldíjmutatója akár 10-13 százalék is lehet.
Kockázatok. A lakossági devizahitel-felvétel elsősorban azért kockázatos, mert csekély az esélye annak, hogy az adósok számottevő euróbevétellel is rendelkeznek. Azaz: ha az árfolyam kedvezőtlenül változik, akkor jövedelmüknek nagyobb részét kell a törlesztésre fordítaniuk. Például egy váratlan és gyors forintgyengülés esetén a törlesztőrészlet olyan magasra emelkedhet, hogy az érintettek nem tudják azt kifizetni. Az ebben rejlő kockázat a bankok számára is jelentős. A vállalati szektorban, főként az exportőr cégek esetében egy forintgyengülés nemcsak a hitelterheket növeli meg, hanem a külföldről származó bevételek forintellenértékét is.
