Nincs új hitel a nap alatt

Elméletileg 410 milliárdot tartalmaz a kormány által tegnap elfogadott Sikeres Magyarországért hitelprogram. A vállalkozásokat, önkormányzatokat célozzák meg vele, hogy az érintettek az állami pénzekre „sikeresen” pályázhassanak. Szakértők szerint sem új elemet, sem pedig pluszforrást nem tartalmaz a nagy csinnadrattával beharangozott pénzügyi „kisegítő csomag”.

2005. 04. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyszerűen megpályázható, hipp-hopp felvehető, akár több évtizedes futamidejű, továbbá alacsony kamatozású pénzügyi kölcsönt „álmodott” meg a nagyobbik kormánypárt vezetősége. Hiller István a minap azt kérte a kabinettől, hogy gyorsan alkosson meg olyan hitelprogramot, amely „sikeressé teszi” a magyarországi vállalkozókat és a helyi önkormányzatokat. Az ötletre természetesen rábólintott Veres János új pénzügyminiszter is, aki több alkalommal úgy nyilatkozott, hogy a Sikeres Magyarországért hitelprogram gyakorlatilag az első lesz a száz lépésre keresztelt, nagy kormányzati tervek közül.
A pénzügyi hitelkeret végöszszege amúgy 410 milliárdra rúg; a múlt héten ez az összeg „pusztán” 300 milliárdot tett ki. A nagy csinnadrattával beharangozott projekt azonban csak az első pillantásra új. Részint azért, mert a hatalmas deficittel küzdő központi költségvetést aligha lehet tovább terhelni, másrészt a Sikeres Magyarországért hitelprogram már fut, méghozzá a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) égisze alatt. Az MFB által – jelenleg is kínált – konstrukció „célközönsége” az önkormányzatok, az infrastruktúra, az egészségügy, a mikro-, kis- és középvállalkozások, továbbá a különböző térségek. Vagyis: az, amiről Hiller István beszélt, már „létezik”. Más kérdés, hogy menynyire sikeres. A banki kondícióról annyit, hogy a hirdetésekben szereplő futamidő öt–húsz év, a kamatozás kedvezményes, a fedezeti elvárás alacsony, illetve a különböző járulékos költségek sem túl drágák.
Szakmai körökben azonban nem túlságosan sikeres az említett hitelprogram. Ennek oka, hogy a különböző alprogramokra – Econova és Partner – még egyetlen fillér sem jutott, noha jelentős volt az érdeklődés. Ugyanakkor az Európa technológiai felzárkóztatási és beruházási hitelprogram lényegében már kiapadt; a százmilliárdos keretösszeget nagyjából kiutalták. Viszont az agrárfejlesztési hitelprogram, amelyre korábban negyvenmilliárdot szántak, szakértőink szerint nem is „üzemel”. S hasonló a helyzet az egészségügyre, konkrétan a szektor privatizációjára vonatkozó konstrukciókkal. Ha tehát a jelenleg is futó programot cicomázza ki a kormány, túl sok dolga nem lesz: csak a régi hitelprogramot kell tartalommal és pénzzel feltölteni, hiszen a „két program” végösszege között hozzávetőleg 100-125 milliárd – szakértői számítások alapján – az eltérés.

*****
Kóka bírál. A gazdasági tárca vezetője már többször bírálta a kis- és középvállalkozásokat élénkítő fejlesztési források lehívására létrehozott rendszert. Szerinte erre alkalmatlan az eddig meghirdetett mikrohitelrendszer, az idén például még egyetlen szerződéskötés sem született. Kóka az MTI jelentése alapján legutóbb kifejtette, hogy „az irány jó: egyszerűbbé váltak a feltételek, az MFB és a vállalkozás-fejlesztési központok hitelnyújtási feltételeit esélynövelő módon alakítottuk, de nem bontottunk el minden akadályt”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.