Pokorni kijelentette, hogy pártja több ponton nem ért egyet a felsőoktatási törvénytervezettel, és azt ebben a formában elfogadhatatlannak tartja. A lineáris rendszert fokozatosan, a régi és az új képzési formát egymás mellett működtetve kellene bevezetni.
A volt oktatási miniszter szerint 2003 óta 18,7 százalékkal csökkent az államilag finanszírozott egyetemi és 4,7 százalékkal a főiskolai hallgatók száma, azaz 5500-zal kevesebben tanulhatnak ingyen. A felsőoktatási törvény bevezetésével a helyzet tovább súlyosbodik, mivel az 15–25 százalékos forráskivonást eredményez. Ennek oka, hogy a hároméves alapképzés után már diplomát szerezhet a hallgató, ugyanígy a főiskolai képzés is lerövidül. A Fidesz azt javasolja, hogy a felszabaduló pénzt ne vonják el, hanem növeljék az államilag finanszírozott hallgatók számát. Pokorni szerint az összegből 8500 hallgató kaphatna ingyenes alapképzést.
A politikus nem ért egyet a felsőoktatási infrastruktúra-fejlesztési programmal sem, amit burkolt állami hitelfelvételnek nevezett. Kijelentette, hogy az állam és az egyetemek 20 év alatt négyszer fizetik ki a magánbefektetőknek a beruházási költséget, mire a tulajdonukba kerül az új kollégium. Az új egyetemi irányító testületekről (IT) azt mondta: az állam autonómia helyett gyámság alá akarja helyezni az egyetemeket, a testület ugyanis a miniszter által kinevezett tagokból áll. A Fidesz azt javasolja, hogy továbbra is az egyetemi szenátusé maradjon a döntéshozói jogkör, az IT-nek csak ellenőrző szerepe, vétójoga legyen.
Arató Gergely, az OM politikai államtitkára kijelentette: ha a Pokorni által javasolt utat követnék, a magyar felsőoktatás reménytelenül lemaradna. Hozzátette: szeretnék, ha a Fidesz nem menne szembe a felsőoktatás szereplőinek akaratával. Ha azonban olyan módosító indítványt nyújtanak be, amit a felsőoktatás szereplői is támogatnak, akkor azt a tárca is segíteni fogja.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
