Pert indított munkáltatója, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház ellen Mánya Kristóf gyermekgyógyász. Szerinte az ügyeletben töltött idő után az intézmény sokkal kevesebbet fizet neki, mint amennyi az uniós jogszabályok alapján járna. Hasonló cipőben jár szinte minden olyan egészségügyi dolgozó, aki szokott ügyelni.
A magyar fekvőbeteg-ellátó intézmények egy 2000-es kormányrendeletre hivatkozva az ügyeletben töltött időnek csak egy részét ismerik el munkaidőként. A többit készenlétnek tekintik, mondván: ha épp nincs beteg, akkor az orvos a szobájában alszik, tévézik vagy éppen internetezik, tehát nem dolgozik. Jelenleg csak az elismert munkaidő után fizeti ki a kórház a jogszabályban meghatározott túlmunkadíjat, ami 16 órás ügyeletnél általában 4–8 óra.
A magyar gyakorlattal ellentétben több európai bírósági döntés is kimondja, hogy az egészségügyi intézményekben a fizikai jelenléten alapuló ügyelet idejét teljes egészében munkaidőnek és adott esetben túlmunkának kell tekinteni.
*
Mánya Kristóf ezekre a döntésekre hivatkozva azt mondja: hiába nem folyamatos az ügyeletben a munkavégzés, a családtól távol, az intézményben kell lennie. Úgy fogalmazott: a pihenéshez, a szabadidőhöz és a munka társadalmi értékének megfelelő díjazáshoz ugyanolyan joguk van az egészségügyi dolgozóknak, mint a betegeknek az ellátáshoz. Az egri munkaügyi bíróságtól azt reméli, hogy megkapja az uniós csatlakozás óta elmaradt járandóságát és annak kamatait.
– Kértük az egri munkaügyi bíróságot, hogy forduljon az Európai Bírósághoz, s kérjen állásfoglalást arról: alkalmazhatóak-e ebben az ügyben az Európai Bíróság korábbi ítéletei – tájékoztatta lapunkat Gyovai Sándor, Mánya Kristóf jogi képviselője. Ha igen, akkor a magyar bíróság sem hozhat azzal ellentétes döntést – vélekedett az ügyvéd, aki egyébként több hasonló ügyben képvisel orvosokat a bíróság előtt.
Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára elmondta: tömeges perekre akkor kell számítani, ha egy ítélet már igazat adott az orvosnak. Ki lesz majd az, aki lemond a törvényesen neki járó pénzről – indokolta, hogy miért lehet akár több ezer perre is számítani. – Ha az uniós csatlakozás után minden orvosnak tisztességesen kifizették volna az ügyeletért járó pénzt, az körülbelül 25 milliárd forintjába került volna az államnak. Addig viszont marad az önmagát gerjesztő folyamat: az alacsony túlmunkadíj tovább erősíti az elvándorlást, így az itthon maradóknak többet kell ügyelniük, ami az ő távozásukat is előidézheti – tette hozzá.
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
