Nagy felháborodással fogadta az ominózus Whiskas-reklámot a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke, Sákán Antal, valamint a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalmának társelnöke. Mint lapunknak elmondta, a hirdetés eleve megtévesztő, ugyanis „a macska köztudomásúan nem végzett nyolc általánost, ezért nem tud olvasni; magát látja a whiskasos dobozon, talán ezért nézegeti, vagy éppen arra vár, hogy nőstény macskák ugranak elő belőle, de a magyar sonka feliratot bizonyosan képtelen értelmezni”. Sákán szerint a viccet félretéve azt is mondhatnánk, hogy a reklám annak az internacionalista piacgazdasági politikának a jelképe, amelyet hűen képvisel a magyar kormány, s amely a jelenlegi szintre züllesztette a magyar élelmiszeripart. A sertéstartók érdekvédelmi szervezetének vezetője arra is rámutatott: a magyar parasztsonka egészséges élelmiszer, legalább hat hétig sóban tárolják, aztán füstölik, mindemellett egészséges tápanyagon nevelt magyar disznóból készül, emiatt minősége a pármai és a seranói sonkáéval vetekszik. Sákán szerint erre vall az is, hogy Gerold Pankl, a Délhús korábbi tulajdonosa alsó-mocsoládi kastélyában csakis magyar parasztsonkát tart a hűtőjében, azért, mert – mint az osztrák üzletember mondta – ahhoz képest „a pármai és a seranói ehetetlen”. Mint Sákán Antal fogalmazott: „Egyébként kíváncsiságból magam is elvégeztem egy kísérletet. Vettem egy doboz Whiskas-eledelt, és néhány szelet magyar sonka mellett felkínáltam a macskámnak; a cica a parasztsonkát választotta, következésképp a sajtóhirdetésen látható macskák vagy nem magyarok, vagy nem tudnak olvasni” – vonta le a végkövetkeztetést Sákán Antal.
A 2004 elején alakult Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalmának elnöke, Hanó Miklós szintén felháborítónak tartja, hogy a magyar élelmiszer imázsát ilyen mélyre züllesztették, hiszen azzal, hogy a macskaeledellel hasonlítják össze, jelképesen minősítik is a magyar termékeket, ami megengedhetetlen. Nyilvánvaló, hogy nincs honi piacvédelem, ha ilyen megalázó helyzetben lehet feltüntetni az itthon gyártott élelmiszereket – véli az érdekvédelmi szövetség elnöke, aki szerint a hirdetés azt sugallja, hogy Magyarországon már nem lehet különbséget tenni a humán és az állati fogyasztásra szánt termékek között. „Mi már tavaly felhívtuk a figyelmet arra, hogy az országba tömegesen érkezik olyan csökkent beltartalmi értékű, kétes eredetű segéd- vagy alapanyag, amelyet aztán emberi élelmiszerekben használnak fel, és állítólag arra is akadt példa, hogy az áru állateledelként érkezett az országba, mégis humán táplálékként értékesítették – állítja Hanó Miklós. – Mindez jellemző a magyar belpolitikai és az ezzel összefüggő élelmiszer-ipari helyzetre – nem ismeretesek a tulajdonviszonyok, nem tudni, miért zárnak be üzemeket, mindeközben egész kereskedelmi láncolatok épülnek külföldről érkező, gyengébb minőségű árukra, amelyek bár olcsóbbak a hazaiaknál, jelentősen károsítják a vásárlót, a fogyasztót – fogalmazott Hanó. – Mi, a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalmának tagjai körömszakadtáig tiltakozunk mindennemű, a magyar élelmiszert becsmérlő, leminősítő és lejárató kampány ellen, és követeljük, hogy a magyar mezőgazdászok tulajdonába kerüljenek az élelmiszer-feldolgozók, mert ez biztosíték lenne arra, hogy egészséges, megfelelő, magyar mezőgazdasági alapanyagból készüljön a magyar étel, a külföldi nyesedék pedig megmaradjon a macskáknak” – tette hozzá az elnök.
Korondi Judit, a Whiskas-reklámot készítő TBWA Budapest munkatársa lapunknak úgy nyilatkozott: a cég Lengyelországból kapta adaptálásra a sertéstartók által sérelmezett sajtóhirdetést, amely – a sonkásdobozon a megfelelő nemzetnévvel – már a régió több országában is megjelent, ám a kreatív cég tudomása szerint másutt nem okozott problémát. Mint Korondi Judit elmondta, felmerült, hogy a reklámplakáton inkább egy másik márka nevét jelenítsék meg a Magyar sonka felirat helyett, ám ez jogvédelmi problémákat vetett volna fel. Elmondása szerint a reklámügynökség nem kívánta negatív színben feltüntetni a magyar sonkát, azonban Whiskas-reklámjaik stratégiája arra épül, hogy bemutassák: a macskaeledel-konzervet sokkal inkább kedvelik a cicák, mint az emberi fogyasztásra gyártott termékeket. Korondi Judit azt is hangsúlyozta, hogy a cég nem változtathatja meg jelentősen a külföldről adaptált reklámokat. Elmondása szerint a reklámügynökség munkatársaiban a plakát átvételekor nem merült fel, hogy a hirdetés bárki számára is bántó lehet. A cég sajnálja a történteket – folytatta –, és senkit nem akartak megsérteni a hirdetéssel, amely ez idáig két macskamagazinban és egy női lapban jelent meg, de már nem használják többé.
A Magyar Reklámszövetség titkárságának munkatársa, Kiss Nikolett úgy tájékoztatta lapunkat: a szervezet etikai bizottsága egyéni fogyasztói bejelentésre már vizsgálatot kezdeményezett az ominózus Whiskas-reklámmal kapcsolatban. A bizottság április 25-én foglal állást az ügyben. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – amelynek honlapján mellesleg a Megművelt föld, fejlődő vidék, egészséges élelmiszer, otthonos Magyarország szlogen is olvasható – sajtóosztályán keresztül úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a tárca szakmailag nem érzi magát illetékesnek a nagy botrányt kiváltó Whiskas-reklámmal kapcsolatban, ezért nem kíván állást foglalni az ügyben.
Mayer Zsolt, a Whiskas-termékeket hazánkban forgalmazó Master Foods Hungary Bt. PR-menedzsere a kifogásolt reklám kapcsán az alábbi állásfoglalást juttatta el lapunkhoz: „Az általunk használt Whiskas-hirdetési koncepció célja az volt, hogy tájékoztassuk a fogyasztókat, a macskák számára speciálisan gyártott állateledel a legjobb táplálék számukra. Az előre gyártott állateledel kiegyensúlyozott étrendet biztosít, valamint kielégíti a macskák minden táplálkozási igényét, amelyeket az emberi élelmiszerek és házilag főzött ételek nem tudnak. Elképzelhető, hogy néhányak számára a kreatív ötlet túlzásnak tűnt, de ez semmiképp sem volt célunk, ugyancsak nem állt szándékunkban ezzel sem provokálni, sem mások haragját kivívni. Sajnálatunkat fejezzük ki azokkal szemben, akik sértőnek, támadónak vélték.”
A Magyar Reklámetikai Kódex 5. cikkelyének 13. pontja előírja, hogy „az összehasonlító reklámban közölt adatok legyenek elfogulatlan és szakszerű vizsgálattal egyértelműen bizonyíthatók”. A 3. cikkely az alapelvek között írja elő, hogy „a reklámnak törvényesnek, tisztességesnek és igaznak kell lennie”, azt „társadalmi felelősségérzettel kell elkészíteni”, valamint hogy „meg kell felelnie a tisztességes verseny általánosan elfogadott alapelveinek”. A 4. cikkely szerint „természeti, történelmi, tudományos, kulturális értékek, emlékek reklámban való alkalmazása nem sértheti azok megbecsülését”, valamint „a reklám nem tartalmazhat népek, nemzetiségek, etnikumok, nemek vagy korosztályok közötti hátrányos megkülönböztetést, illetve nem támogathat ilyen nézeteket”. A reklámetikai kódex azt is előírja, hogy „nemzetek jelképei a reklámban – elsősorban termékek, szolgáltatások eredetének megjelölésére való utalásként – a jó ízlés határai között használhatók fel”.
origo.hu
Ezt nem hisszük el – ilyen vízi lények élnek a borsodi tóban
