Számon kérhető autonómia

Holnap kerül az Európai Parlament (EP) elé a román csatlakozási szerződés. Bár a pozitív döntéshez nem férhet kétség, a dokumentum tartalmának értelmezése és az annak teljesítésére vonatkozó számonkérés éles vitákhoz vezethet Romániában.

Pataky István
2005. 04. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint arról lapunk már beszámolt, az EP külügyi bizottsága két olyan kiegészítést fogadott el a csatlakozásról szóló jelentés kapcsán, amely a nemzeti kisebbségek, különösen a romániai magyarság védelmére vonatkozik. Az egyik kiegészítő javaslat azt is előírja, hogy Romániának további lépéseket kell tennie az önkormányzatiság és az autonómia elvének tiszteletben tartása terén. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szombaton Budapesten az MSZP elnökével tárgyalt a csatlakozás kérdéséről. A szocialista párt elkötelezett híve Románia 2007-es európai uniós csatlakozásának – mondta Hiller István az eszmecsere után. Az MSZP elnöke közölte: pártja EP-képviselői szavazatukkal támogatni fogják az Európai Parlament elé kerülő román csatlakozási szerződést. Markó Béla szerint magyar érdek a gyors integrációs folyamat, mivel ezáltal az erdélyi magyarok is közelebb kerülnek Magyarországhoz.
Közben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állandó tanácsa Sepsiszentgyörgyön úgy határozott, hogy folytatja a harcot Székelyföld autonómiájáért. A Csapó József által elnökölt szervezet döntése szerint, miután az EP megvitatja a Romániáról szóló jelentést, újra benyújtják a bukaresti parlamentben a székelyföldi autonómiáról szóló tervezetet. Az SZNT kéri a román igazságügy-minisztériumtól a referendumtörvény módosítását, hogy az önrendelkezésről szóló népszavazásokat kiíró önkormányzati határozatokat többé ne lehessen megtámadni a közigazgatási bíróságon – számolt be a csíkszeredai Hargita Népe. Az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy nemzetközi szervezetek monitorizálják a román választási törvény módosítási folyamatát, mivel a nemzeti közösségek szervezeteire vonatkozó diszkriminatív és antidemokratikus előírások ellentétesek az uniós csatlakozás politikai feltételeivel. A sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilap által idézett közleményben az MPSZ sérelmezi, hogy a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott számos bírálat ellenére a romániai intézmények nem kezdték el a választási törvény módosítását, és kéri, hogy a bukaresti parlament sürgősen módosítsa a választási törvényt és a politikai pártok törvényét.



Támogatás fenntartásokkal. Románia még csak töredékesen teljesítette a rendszerváltáskor megfogalmazott ígéretét, nevezetesen, hogy biztosítja a magyarság számára a legszélesebb értelemben vett jogi és esélyegyenlőséget – nyilatkozta a kolozsvári Krónika napilapnak Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint – aki a testület élén ma kezdi hivatalos látogatását Bukarestben – a Fidesz támogatja ugyan Románia EU-csatlakozását, ám fenntartásait is megfogalmazta. A politikus ezek között említette, hogy nem jött létre az erdélyi magyarság legfontosabb stratégiai célkitűzése: az önkormányzatiság és az autonómia intézménye, emellett komoly feladatok állnak Bukarest előtt a magyarságot is érintő egyházi ingatlanok visszajuttatása terén. (R. Sz.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.