A szlovák parlament hosszas vita után elfogadta a szőlészetről és a borászatról szóló új törvényt, amely tartalmazza a tokaji borvidékkel kapcsolatos előírásokat is. A jogszabály vitája éppen az igen bő terjedelmű leírás miatt alakult ki, a szlovák honatyák egy részének ugyanis nem tetszett, hogy a szőlőfajtáktól kezdve a bor előállítási folyamatáig minden apró részletességgel szerepel a paragrafusokban. Kifogásolták azt is, hogy a magyar féllel történt megállapodás szerint a tokaji borvidék területe mindössze 580 hektárnyi lenne Szlovákiában, ugyanis ők további négyszáz hektárt tartanak alkalmasnak a minőségi tokaji borok előállítására.
Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter azonban csak ez utóbbiban engedett a honatyáknak, vagyis a javasolt négyszáz hektár területen talaj- és klímavizsgálatokat végeznek el a közeljövőben szlovák és magyar szakemberek, hogy megállapítsák, milyen szőlőfajtát lehet termelni azon a vidéken, s a termés megfelel-e a minőségi tokaji bor előállításához. A jogszabály egyébként kimondja azt, hogy a történelmi tokaji borvidék 580 hektárán kizárólag furmintot, hárslevelűt és muskotályt lehet telepíteni, de azt is, hogy milyen cukortartalmuknak kell lenniük a száraz, illetve az édes boroknak, külön foglalkozik
a „szemfonnyasztás” kérdésével, vagyis a törvény valóban a lehető legaprólékosabb leírását tartalmazza a tokaji bor készítésének.
Czajlik Katalin, a szlovák mezőgazdasági minisztérium szóvivője fontosnak tartotta hangsúlyozni az ellenőrzési rendszer szigorúságát. A telepítéstől kezdve a bor előállításáig a folyamatokat maga a tárca ellenőrzi, de különböző mérésekre az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ipari Ellenőrzési Hivatal is jogosult. Ám a legfontosabb az, hogy a törvény alapján megalakulhat a tokaji bizottság, amelyben a döntő szerep a helyi szőlészek és borászok képviselőinek jut, vagyis azoknak, akiknek legnagyobb érdekük a termelési és a gyártási folyamatok pontos betartása – mondta.
Szlovákia egyébként a termőterületet maximális mértékben ki akarja használni, ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy az a tulajdonos, aki a térségben található földjén nem az említett három szőlőfajtát termeli, köteles bérbe adni vagy elcserélni, esetleg eladni földjét. Hogy ezt milyen módon tudja majd garantálni a tárca, egyelőre nem tudni.
Ismert, hogy az Európai Unió úgynevezett borirányító bizottsága tavaly nyáron azt a szabályozást fogadta el az immár szlovák területekkel megnövelt tokaji borvidékre vonatkozólag, amely a magyar szőlő- és bortermelést szabályozó törvényben szerepel. Ez alapozhatja meg azt a feltételrendszert, amely szerint a tokaji történelmi borvidéken egységesülhet a termelés, a minőségellenőrzés, valamint az eredetvédelem szabályozása. Mindez azt jelenti, hogy a Szlovákiához tartozó tokaji termőhelyeken is a magyar szabályozást kell majd alkalmazni. Megállapodás született arról is, hogy Szlovákiában tokaji termőtájként 565 hektár területet ismernek el, pedig korábban ez volt a megállapodás egyik legvitatottabb pontja, mivel Szlovákia ezt a területet valamivel több mint 900 hektárban jelölte meg, s most ismét úgy látszik, hogy bizonyos körök lépéseket tesznek ennek bővítésére. Az 565 hektár terület a magyarországi termőtáj tizedét teszi ki, ennek ellenére a tokaji borászok többsége nem örült a borvidék bővítésének, mert egyrészt a szlovák tokaji konkurenciát jelent számukra, másrészt pedig nem látják biztosítottnak a szigorú hazai szabályozás maradéktalan betartását, ami akár a tokaji hírnevének csorbulásához is vezethet.
origo.hu
Földrengés volt Magyarországon
