A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) prognózisa szerint idén folytatódik a működőtőke-beáramlási trend: 3,5-4 milliárd euró értékű külföldi közvetlen tőkebefektetés valósulhat meg Magyarországon. A GKM, a Magyar Nemzeti Bank minapi adataira hivatkozva, közleményben arról tájékoztatta az MTI-t, hogy nemcsak 2003-hoz viszonyítva mutat csaknem másfél milliárd eurós emelkedést, de a 2001-es több mint négymilliárd euró óta a legmagasabb működőtőke-beáramlást jelzi. (A közlemény alapján ebből részvény és egyéb részesedés formájában öszszesen nettó 1,108 milliárd euró értékű friss külföldi működő tőke érkezett Magyarországra, ami az előző év azonos időszakában regisztráltnál 1,772 milliárd euróval több. Az újra befektetett jövedelem formájában 1,840 milliárd euró értékű külföldi közvetlen tőkebefektetés valósult meg tavaly, ez a 2003-as évit 43 millió euróval haladta meg.)
A fenti, alapvetően pozitív kicsengésű összesítést azonban rontja az UNCTAD, vagyis az ENSZ szakosított fejlesztési szervezetének kimutatása. Az UNCTAD anyaga szerint 2002-ben három-, 2003-ban 2,5, tavaly pedig 4,4 milliárd dollárnyi befektetés érkezett Magyarországra. Ezzel szemben a lengyelek három év alatt 12 milliárd dollárnyi új vállalati forrást csalogattak be. Ám Csehország is sikeresebb volt, mint mi: 2002-ben nyolcmilliárd dollár működő tőkét vonzott a közép-európai ország, tavaly pedig ötmilliárd dollár értékben áramlott befektetés Prágába. Az UNCTAD előzetes becslése alapján az Európai Unió korábbi 15 tagállama tavaly mindössze 165 milliárd dollárt fogadott, amely negyede az évekkel azelőtti adatnak.
A GKM optimizmusára ugyanakkor ráerősít az új számítási metódus is. A múlt évtől ugyanis megváltozott a működő tőke értelmezése: a korábban megtelepedett cégek beruházásai is friss külföldi vállalati tőkének minősülnek, továbbá az is a kimutatást gyarapítja, ha például a külföldi tulajdonos a hazai leányvállalata számára hitelt nyújt. A tőkebeáramlást egyébként a statisztika három fő összetevőre bontja: részvényre és egyéb részesedésre, továbbá az újra befektetett jövedelem és az egyéb tőkemozgások formájában megvalósuló tőkebefektetésekre. Azaz a működő tőke értékét megnöveli – legalábbis a kimutatásokban –, ha egy már külföldi tulajdonban lévő magyarországi vállalatban a kinti tulajdonos tőkeemelést hajt végre. Ugyancsak bővíti az adatsort, ha a külföldi tulajdonban lévő cég nyereségét nem vonja ki osztalékként az országból, hanem újra befekteti. Az úgynevezett egyéb tőkemozgások pedig a tételeket gyarapítják, ha a külföldi tulajdonos a hazai leányvállalat számára hitelt nyújt.
Mint emlékezetes, tavaly a német Deka Bank rangsorolta hazánkat – működőtőke-vonzereje miatt – a sereghajtók közé. A német pénzintézet szerint a kelet-közép-európai államok közül Szlovákia került az élre, amely már termelékenységben is lekörözi hazánkat. A térség egykori éllovasát – azaz hazánkat – megelőzik a balti hármak, sőt már Bulgária is kedvezőbb feltételeket teremt a vállalati beruházásoknak, mint Magyarország.
Utolsóként az Economist-listán. Tovább romlott a magyar gazdaság nyugati megítélése. Ezt erősíti, hogy az Economist című brit gazdasági lap szerint az újonnan az Európai Unióhoz csatlakozott nyolc kelet-közép-európai ország közül Magyarország bruttó hazai összterméke (GDP) nőtt a legkisebb mértékben a múlt esztendőben, míg a feltörekvő országokat számba vevő 170 tagú listán hazánk csak Izraelt, Dél-Afrikát, Perut és Mexikót előzi meg.
Akik elmentek. Mint ismert, 2002-től számos nagyvállalat, köztük a Volkswagen, a BMW, a Hyundai, valamint a konszernhez tartozó Kia Motors és a francia PSA is más országot választott letelepedése színhelyéül hazánk helyett. Ráadásul az elmúlt másfél-két évben megtépázta a magyar versenyképességet az is, hogy számos nagyvállalat vonult ki az országból. A gondot fokozta, hogy még a legfejlettebb dunántúli régióban is gyárakat zártak be. Szentgotthárdon például a GFP Mezőgépgyár tulajdonosa, a német Vogel und Noot Kft. leszereltette a gépeket az üzemben, mert a cég Lettországba telepítette át a termelést. De 2003-ban Székesfehérvárról sem érkeztek jobb hírek: csaknem 200 dolgozó elbocsátásáról állapodtak meg az Ikarusnál, az IBM pedig több ezer dolgozóját küldte el, s munkahelyeket szüntettek meg az ajkai Shoe Makers Cipőipari Kft.-nél is, mert az üzemet teljesen felszámolták, s Romániába költöztették át a berendezéseket. A német szoftveripari óriás, a SAP AG nemrég jelentette be, hogy pénzügyi és adminisztrációs egységét – amely hozzávetőleg kétezer új munkahelyet jelent – Prágába telepíti, s nem Budapestre. Az év elején a Michelin közölte, hogy Magyarország helyett inkább Lengyelországban bővíti termelését. A Tchibo pedig, elhagyva Magyarországot, Németországba helyezi át üzemét.
