Prágai és brünni székhellyel a kommunizmus bűneit kivizsgáló és dokumentáló hivatal (ÚDV) 1995. január elsején a cseh belügyminisztérium szerveként jött létre, 2002 januárjától pedig rendőri szervként működik. Az ÚDV létrehozásáról és tevékenységének támogatásáról a Cseh Köztársaság 198/1993. számú törvénye rendelkezik, amely egyebek mellett kimondja: az 1948 és 1989 közötti időszakban történt visszaélésekért és jogsértésekért a Csehszlovák Kommunista Párt vezetői és tagjai tartoznak felelősséggel, s a Cseh Köztársaság számára a kommunista rezsim „bűnös, illegitim és elfogadhatatlan”.
„Hivatalunk a bűnügyi rendőrség része, s közvetlenül az országos rendőrfőkapitány alá tartozik” – tudtuk meg Ján Srbtől, az ÚDV sajtószóvivőjétől, aki elmondta: irodáikban jelenleg összesen 47 rendőr és 47 civil munkatárs van alkalmazásban, s hatáskörük olyan bűntettek felderítésére és kivizsgálására terjed ki, amelyeket 1948. február 25. és 1989. december 29. között követtek el, de politikai okokból nem kerültek bíróság elé, illetve amelyekben nem születtek jogerős ítéletek. Csehszlovákiában az 1948-as kommunista hatalomátvételtől az 1989-es „bársonyos forradalomig” politikai okokból több mint kétszázezer embert zártak börtönbe, s közülük mintegy kétszázat kivégeztek. Emellett több ezerre tehető azoknak a száma, akik a vizsgálati fogságban vagy a büntetés végrehajtása során haltak meg. „Az ÚDV a mai napig 187 személy ügyében folytatott nyomozást és 88 esetben tett javaslatot vádemelésre” – közölte Srb.
A hivatal dokumentációs tevékenysége publikációk megjelentetésére és terjesztésére, kiállítások rendezésére terjed ki – továbbá nélkülözhetetlen információkkal szolgál magánszemélyek nemzetbiztonsági átvilágítása során. 2000-ben az ÚDV sürgetésére oldották fel a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága irattárának titkosságát is. A sajtószóvivő elmondta: a szervezet feladatához tartozik, hogy vizsgálja és dokumentálja mindazt, ami 1945. január elseje és 1989. december 29. között történt, valamint, hogy az összegyűjtött és feldolgozott anyagokat, információkat – előadások, kiadványok, kiállítások formájában vagy a média segítségével – a nyilvánosság elé tárja.
Az ÚDV munkatársai rendszeresen tartanak előadásokat a prágai Károly Egyetem bölcsészettudományi, a pardubicei egyetem humántudományi, valamint a Hradec Karlove-i és Ústí nad Labem-i egyetem pedagógiai karán, egyes középiskolákban és gimnáziumokban, illetve különböző konferenciákon és szimpóziumokon. „Intézményünk tízéves tevékenysége leginkább publikációinkban, előadásainkban és kiállításainkban tükröződik, illetve a vádemelésekben, valamint abban a segítségnyújtásban, amellyel bizonyos személyek rehabilitációjához és kárpótlásához járultunk hozzá” – jegyezte meg végül Ján Srb sajtószóvivő.
Megvédi Benest Prága. Kizárólag a csehekre tartozik, hogy tisztelik-e Eduard Benest, az egykori Csehszlovákia második elnökét vagy sem – reagált csütörtökön Jirí Paroubek cseh miniszterelnök magyar kollégája, Gyurcsány Ferenc azon nyilatkozatára, amelyben bírálta egy Benes-szobor leleplezését Prágában. „Úgy vélem, hogy a magyarok egy kis lelkiismeret-vizsgálatot tarthatnának, megnézhetnék az okot és a következményt, megnézhetnék azt, hogy milyen módon vettek részt Csehszlovákia szétverésében a müncheni egyezmény aláírása után” – nyilatkozta Paroubek a cseh hírügynökségnek. A cseh miniszterelnök megjegyezte: őt nem zavarja, hogy Magyarországon szobrot állítottak Horthy Miklósnak, aki kormányzóként a II. világháború idején Adolf Hitler szövetségese volt. „Kizárólag a csehek dolga, hogy tisztelni fogják-e második elnöküket vagy sem” – hangsúlyozta Paroubek, aki nemrégiben vette át a kormány irányítását. Gyurcsány Ferenc a Kossuth rádiónak nyilatkozva bírálta a szoboravatást. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem a viták, hanem a tárgyalások és az együttműködés híve. A szobor leleplezését már vasárnap élesen bírálta Edmund Stoiber bajor kormányfő is.
origo.hu
Anyajegy vagy bőrrák? Így ismerheti fel a különbséget!
