A jövő nem a kis élelmiszerboltoké

Az utóbbi három évben 2250 kis élelmiszerbolt szűnt meg, ám egyre szaporodnak a hiper- és szupermarketek. Napjainkra a magyar piac telítetté vált, s a nagyobb élelmiszerláncok további terjeszkedése már csak egymás rovására történhet.

Összességében 23 995-re csökkent tavaly az élelmiszert forgalmazó üzletek száma, ami hat százalékkal kevesebb a 2001. évinél – derül ki az ACNielsen piackutató vállalat legújabb kiskereskedelmi felmérésének eredményeiből, amelynek során 24 ezer üzletet kerestek fel, közöttük 13 ezer élelmiszer- és háztartási vegyiáru-boltot. E szerint a vásárlók egyre gyakrabban szerzik be a napi fogyasztási cikkeiket hipermarketekben és diszkontokban. A vásárlóerő a 2500 négyzetméteresnél nagyobb üzletekbe vándorol, főleg a széles választék és a hatékony működésnek köszönhető alacsony árak miatt. Az élelmiszerek bolti eladásából a hipermarketekre értékben már 26 százalék jutott a múlt évben, szemben a 2001-ben mért 17 százalékkal. A felmérés szerint a hipermarketek növekedése majdnem mindegyik más boltkategória pozícióját rontotta. Kivétel csak az 51–200 négyzetméter közötti, szintén kicsinek számító, általában lakóhely közeli bolt, amely meg tudta őrizni 21 százalékos piaci részesedését. Ebben a kategóriában a boltszám 6936-ra emelkedett a múlt évre. A 11 százalékkal növekvő boltszám melletti változatlan piaci részesedés azonban azt jelenti, hogy átlagosan ennyivel esett vissza az egy boltra jutó forgalom.
A vásárlási szokások változásának hatására folytatódik a kiskereskedelem koncentrálódása. A hipermarketek és diszkontok terjeszkedését könnyíti, hogy még mindig elaprózott a magyar bolthálózat, hiszen az összes élelmiszerüzlet 93 százalékának eladótere 200 négyzetméter alatt marad. Az ilyen kis- méretű üzleteket viszonylag nagy költséggel lehet üzemeltetni, ami azután visszatükröződik a magasabb árszínvonalban.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke elmondta: egyértelmű, hogy nő az élelmiszer-piaci koncentráció, csökken a kicsik száma és forgalma, ha nem is drasztikusan. Véleménye szerint nem annyira a legkisebbek, mint a közepes méretű boltok a legveszélyeztetettebbek, mert a hipermarketeknél kisebb alapterületű, s a lakóhely közelében épülő diszkontok terjeszkedése kiszoríthatja őket a piacról. A szakember úgy látta: az úgynevezett garázsboltok számára a talpon maradáshoz két kiút lehetséges. Az egyik a szakosodás, a másik valamely beszerzési társasághoz való csatlakozás. Ugyanis az a központi forrás – például a gazdasági versenyképesség operatív programban lévő 6,5 milliárd forint –, amely rendelkezésre áll, elképesztően kevés.
Laber Zsuzsa, a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója szerint egyre inkább lejár a garázsboltok ideje, mert nem versenyképesek a terjeszkedő diszkontokkal és hipermarketláncokkal szemben.