A kőröshegyi gótikus templom

Rejtőzködő Magyarország

Kőröshegy, az egyik legrégebbi Balaton-parti község az alig több mint százéves fürdőtelep, Balatonföldvár része, 1992 óta városrésze. A pannonhalmi bencés apátság Szent László kori birtokösszeírásában (1082) szereplő hat kápolna közül az egyik Kőröshegyen – Keurushyg – volt. Egy 1102-ben kelt, II. Paskál pápa által kiadott oklevél szintén említi a Szent Márton titulusú templomot. Ez még a középkorban elpusztult, maradványait 1982-ben találták meg a település felhagyott agyagbányájánál.
Kőröshegy történetéről, középkori birtokviszonyairól imponálóan sok adat maradt fenn. (Figyelmet és elismerést érdemel a hely rendkívül alapos, kulturált internethonlapja.) Az Árpádok korából egy másik, a Szent Kereszt tiszteletére felszentelt Benedek-rendi egyházról is szól a fáma, az viszont tény, hogy a település még a XV. század első felében is részben a pannonhalmi barátok birtoka volt.
Kőröshegy Külső-Somogy legfontosabb középkori községei közé tartozott. Az ősi tihanyi rév közelében fekszik, innen indult délnek az egyik forgalmas kereskedőút, nem csoda hát, hogy már 1327-ben possessióként, szabad polgárok lakóhelyeként említik. Az 1400-as években előrelépett: mezővárosi rangot nyert szabad vásártartási joggal. Ezzel függ össze a Szent Ferenc-szerzetesrend megjelenése is Kőröshegyen. A kolduló barátok kolostora a XV. század utolsó két évtizedében felépült, bár első ízben csak 1506-ban említi okirat. A rend fő támogatója itt is a Báthory-család tagjai közt keresendő: ez időben országszerte sok helyütt adományoztak vagyonukból a franciskánusoknak.
A kőröshegyi Báthory-birtokon emelt rendháznak ma már csak a temploma látható. Egyhajós, alig keskenyebb, hosszúkás, sokszögzáródású szentéllyel. A torony – a rendi regula szerint – az épület északi oldalán áll. A hajó és a szentély egyaránt három boltszakaszos, előbbinek bordás keresztboltozata eredeti gótikus, a szentélyé későbbi, fiókos dongaboltozat. A támpillérek között szabályos, tágas, ám dísztelen csúcsíves ablakok nyílnak. A puritán homlokzat egyetlen hivalkodó részlete a nyugati oromfalon lévő bejárat fölött látható mérműves körablak. A templomtól északra épült kolostor – amelyben 1535-ben Héderhelyi gvárdián és 12 ferences fráter lakott – a török időkben elpusztult, többé nem épült újra. Maradványait 1966–67-ben tárták fel a plébánia kertjében, majd visszatemették. A szintén súlyosan megrongált templomot 1746-ban az akkori kegyuraság, gróf Széchenyi Antal állíttatta helyre. 1757-ben, majd 1786-ban tovább javítgatták, végül 1906–1907-ben az akkori műemléki felfogás szerint restaurálták. Ekkor készült déli kapuja és a torony melletti csigalépcsőház. Az 1942-ben és az 1960-as évek végén ismét renovált kőröshegyi gótikus templom tiszta arányaival, elegáns tömegével és ünnepélyes formájával a Balaton déli partjának legértékesebb középkori műemléke.