A személy- és vagyonvédelemről, s a magánnyomozói tevékenységről szóló törvény a köztársasági elnök szerint több ponton ellentétes az alaptörvénnyel. Mádl Ferenc úgy látja: a tulajdon védelmét szolgáló kamerás megfigyelésnek nincsenek meg a szükséges alkotmányos korlátai, pedig a személyiségi jogok védelme ezt szükségessé tenné. Az államfő úgy látja, a magánszféra mindinkább háttérbe szorul az utóbbi évek terrorizmus elleni kampányában. Ez aggályossá tesz minden újabb lépést, amely e jogokat korlátozza – hívja fel a figyelmet az indítvány.
A közterületek mellett a magánterületnek a közönség számára nyitva álló részein is mind gyakrabban megfigyelik a jelenlévőket. Bankban, üzletben, bevásárlóközpontban a biztonsági őrök kamerák segítségével követik a vásárlók, az ügyfelek mozgását. Több helyütt kép- és hangfelvétel is készül.
A május 2-án elfogadott vagyonvédelmi törvény nem kéri a magánszemélyek hozzájárulását, hogy kamerával közvetlenül megfigyeljék őket. Ez Mádl Ferenc szerint sérti az emberi méltóságot. Különösen amiatt, mert – a jogszabály szerint – mellékhelyiségben, próbafülkében és fürdőkabinban is figyelemmel kísérhetik az ott lévők viselkedését. Csorbítja a személyiségi jogot az is, hogy a kép- és hangfelvételeket az eredetileg tervezett 3 nap helyett 30 napig megőrizhetik. Erre semmi szükség nincs, az pedig külön is kifogásolható, hogy egységes a határidő az egymástól különböző üzletek esetében. Azt nem kifogásolja az államfő, hogy a bankok 60 napig megőrizhetik a felvételeket.
Mádl Ferenc eddig 11 alkalommal kérte az Országgyűlésben megszavazott törvények előzetes kontrollját – mindegyik alkalommal „pernyertes” lett. Az Orbán-kormány idején három jogszabályt kifogásolt, azóta pedig nyolc alaklommal kereste meg az alkotmánybírákat.

77 éves lenne Cserháti Zsuzsa – fia elárulta, miért nem jár a sírhoz