Budapesten még mindig a belváros a vonzó

Egyértelmű, hogy a 2003-as megszorítások miatt a tavalyi volt az ingatlanpiac utóbbi öt évének legszomorúbb időszaka, ezért az idén nem lesz nehéz jobb évet zárni – nyilatkozta lapunknak Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. Tavaly nemcsak hogy elmaradt az utóbbi években megszokott növekedés, hanem mintegy 35-50 százalékos forgalom-visszaesés volt tapasztalható. Az idén azonban egyértelmű elmozdulás látszik kibontakozni.

Dénes Zoltán
2005. 05. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Valkó Dávid elemző szerint az év eddig eltelt időszaka egyértelmű bizakodásra ad okot. Az élénkülést azonban még nem lehet összekötni az idén megjelent Fészekrakó programmal, hanem elsősorban a tavaly elmaradt s így újratermelődött kereslet mozgathatja a piacot. A piac reményei szerint a Fészekrakó mégis a vásárlás felé billenti az eddigi paszszív keresletet. Valkó Dávid szerint amennyiben a múlt év hanyatlása az idén is folytatódna, előfordulhat, hogy egyes szereplők a jövőben elfordulhatnak a hazai tereptől, és az ingatlanpiaci szempontból fejletlenebb államokban, például Lengyelországban, Romániában, netán Bulgáriában kezdenek újabb beruházásokba.
Az összforgalom csökkenése mindazonáltal tavaly sem járt együtt egy szignifikáns, látványos ingatlanár-csökkenéssel. Az ingatlanpiaci szereplők különböző kiegészítőket ajánlva próbálták vonzóbbá tenni portékájukat, vagyis bár konkrét árcsökkenés nem történt, a vásárló ugyanazért a pénzért gyakran többet kaphatott. Százalékos pontossággal nem lehet megmondani az áremelkedés mértékét, de egyes vélemények szerint az új lakások esetében, ahol a piaci kereslet még viszonylag stabil, akár 10-15 százalékos drágulás is bekövetkezhetett 2004 elején (elsősorban a telekáfa bevezetése miatt), de ez egyáltalán nem volt jellemző. Azokon a helyeken, ahol az értékesítés nem ment túl jól, az áremelés egyáltalán nem volt érvényesíthető. Az áremelkedés leginkább ott következhetett be, ahol szűkebbnek mutatkozott a kínálat. Ilyen projektek voltak például a bel-budai területeken – a XII. és a II. kerületben –, ahol emelni lehetett az árakat – mondta az ingatlanpiaci szakértő. Ezeken a területeken egyedi projektek esetében tavaly 10 százalékos áremelkedést is el lehetett érni. Bel-Budán például még bőven van kielégítetlen kereslet az új társasházi lakások iránt, annak ellenére, hogy a beruházók négyzetméterenként félmillió forint körüli árat is elkérhetnek. Ugyanígy továbbra is keresettek a pesti belvárosi (VI., VII. kerületi) lakások is. Ugyanakkor négyzetméterenkénti 300 ezer forintos áron áll be az egyes lakások négyzetméterára a XIII., illetve a IX. kerület rehabilitációs részén. A körúthoz közel akár még 40 ezer forinttal is magasabb lehet, ám befelé haladva csökkenő árakkal találkozhatunk.
A Corvin sétány építésének terve felértékelte a nyolcadik kerületet is, ezért az ottani árak immár megelőzték a X. kerületi ingatlanok árait. A körúthoz közeli lakások négyzetméterára itt elérheti a 300-320 ezer forintot is, és befelé haladva – hasonlóan a IX. kerülethez – csökkenő tendenciát tapasztalhatunk: három-négy utcával beljebb már 260-280 ezer forintos négyzetméterárakkal találkozhatunk. Egyébként a használtlakás-piac a tavalyi abszolút stagnálás után az idén felgyorsulhat. 2004-ben a kormányzati megszorítások miatt előretört a devizaalapú hitelek felvétele, ám az idén a Fészekrakó – abban reménykedünk – fellendíti az évek óta stagnáló panellakáspiacot is – mondta Valkó Dávid. Szerinte ennek pozitív hatása lehet az új lakások piacára is, hiszen az eladók jelentős része ezek felé tendál. A szakértő úgy véli, hogy a beruházók által kedvelt XIII. kerülethez hasonló adottságú XI. kerület az idén átveheti a stafétabotot, vagyis az érdeklődés középpontjába kerülhet. A lokálpatriótákra számíthatnak leginkább az ugyancsak fellendülés előtt álló XVI., XVII. és XVIII. kerületekben az ingatlanfejlesztők. Mivel e területeken – a XVIII. kivételével – még igen kevés projekt valósult meg, kielégítetlen a kereslet. Mindezek mellett egyre felkapottabbá válnak a Duna-part eddig elhanyagoltabb részei. Várhatóan még az idén elkezdik azt a mintegy 50 milliárdos projektet, amelynek nyomán a IX. kerületi nagyvásártelephez közel, egy húszhektáros területen új irodacentrumot, lakóparkot, bevásárlóközpontot és szállodát építenek. A másik hasonló volumenű ingatlanfejlesztésre a XI. kerületben kerül sor, a Kopaszi-gátnál, ahol 40 hektáros területen 2006-ig kulturális és szabadidőközpontot, jachtkikötőt, vízi élményparkot és szálloda építését tervezi az önkormányzat. Ugyanebben a kerületben több lakópark építése folyik jelenleg is az utóbbi években sorra megszűnő ipari telkeken. Említésre méltó még az idén is folytatódó, a IX. kerületben már 1992 óta folyó tömbrehabilitációs program, amelyre eddig mintegy 900 millió forintot fordítottak, illetve a VIII. kerületi Corvin–Szigony-projekt. Az utóbbi keretében körülbelül háromezer új lakás, több kereskedelmi, idegenforgalmi, szórakoztatóközpont és iroda fog felépülni.
Összefoglalva a tapasztalatokat, az elemző felhívta a figyelmet arra, a fejlesztőknek tudatosítaniuk kell magukban, hogy a jelen piaci körülmények között már nem lehet „nagyot szakítani”, vagyis elsősorban a hosszú távra tervező, tőkeerős befektetők, beruházók maradnak majd a hazai piacon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.