Egyre több ügyfelet tartanak nyilván – a statisztikák szerint – a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) lakossági alrendszerében. A múlt esztendő végén 230 ezer természetes személy 330 ezer mulasztását tartották nyilván. (Utóbbi mutató 40 százalékos növekedés az azt megelőző évhez képest.) A vállalkozások körében pedig 230 ezer cég 850 ezer mulasztása volt rögzítve.
Rácz Lajos, a nyilvántartási rendszert üzemeltető Bankközi Informatika Szolgáltató Rt. elnök-vezérigazgatója nem kívánt e témában megszólalni, mert a BAR rendszer átalakítása zajlik, s az Igazságügyi Minisztériummal megállapodtak, hogy a végső konkrétumok kialakításáig nem nyilatkoznak. A rendszer jelenleg számos megoldatlan problémával működik: nem tesz különbséget a szándékosan, nagy összeggel tartozó renitens ügyfelek és a kisebb összeggel tartozók között. Információnk szerint a feltételrendszer megváltoztatása során az anomáliákat is felszámolnák. Úgy tudjuk, megváltozna az ügyfelek reklamációs lehetősége, a természetes személyek hiteltartozásának adattartalma pedig kibővülne.
A BAR rendszerbe azok kerülnek, akiknek 90 napnál hosszabb ideig van hátralékuk, s tartozásuk összege meghaladja a minimálbért, azaz jelenleg az 57 ezer forintot. A lakossági alrendszer negatív listás, vagyis csak a mulasztó ügyfeleket tartalmazza. A természetes személyekre vonatkozó adatokat a mulasztás megszűnését követően legfeljebb öt évig tartják nyilván. A lakossági nyilvántartás másik részében a bankkártyával vagy csekkekkel való visszaélést rögzítik. Visszaélésnek minősül – egyebek mellett – például a fedezet nélküli vagy a letiltást követő kártyahasználat, továbbá a plasztiklap tulajdonosának megalapozatlan reklamációja, ha erre egy év alatt legalább három esetben sor kerül. A vállalkozói alrendszer teljes körű, tehát az összes hitel- és hiteljellegű szerződés adatai bekerülnek a rendszerbe. A negatív listás nyilvántartási részbe azok a vállalkozói bankszámlák kerülnek be, melyekkel szemben egy hónapon túl, egymillió forintot meghaladóan ki nem fizetett követelések szerepelnek.
A bankok, hitelintézetek a BAR felé történő adatszolgáltatásról kötelesek a hiteladóst írásban tájékoztatni, s ezen adatszolgáltatás nem minősül banktitoksértésnek. Az adatvédelmi törvény szerint az ügyfélnek joga tudni, hogy neve szerepel-e bármilyen negatív nyilvántartásban. Ha az ügyfél kitölt egy kérelmet, akkor a bank köteles egy lezárt borítékban tudomására hozni, hogy rajta van-e a listán. Ez esetben – legtöbbször – teljes körű tájékoztatást kap, melyet csak ő láthat. Arra a kérdésre, hogy az ügyfél menynyi idő alatt jut hozzá a BAR-listán saját adataihoz, a lapunk által megkérdezett hitelintézetek egy-két hetet mondtak.
Bármilyen meglepő, a BAR-listán rögzített ügyfelek is kaphatnak hitelt. Erről a hitelintézetek saját hatáskörben dönthetnek. Általában az igényelt hitelösszeget jelentősen meghaladó értékű ingatlanfedezet mellett adnak kölcsönt. Gyakran pénzügyi közvetítőkön, B kategóriás ügynökökön keresztül lehet pénzhez jutni. Bár nekik nem kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) engedélyt kérniük működésükhöz, mint A kategóriás társaiknak, ám a felügyelet a hitelintézeteken keresztül őket is ellenőrzi. Tevékenységükért a bankok felelnek, s a pénzügyi szolgáltatók kötelesek bejelenteni őket a felügyeletnél.
A lakossági hitelállomány mértéke mára jelentős potenciális kockázatot hordoz. Binder István, a PSZÁF szóvivője lapunknak elmondta: szorgalmazzák a pozitív adóslista létrehozását. A hitelintézetek jelenleg ilyen nyilvántartás hiányában ugyanis nem ismerik a lakossági ügyfélkört, emiatt kockázatuk nagyobb, s ennek felárát hiteleikben érvényesítik. A jó adósok nyilvántartása csökkenthetné a bankok rizikóját, s így a hitelköltségekbe kalkulált kockázati felárat. Ez pedig a kamatok csökkenéséhez vezethetne. Mások szerint szükség lenne arra, hogy az okmányokkal visszaélőket is nyilvántartsák, ugyanis sokan próbálnak meg hamisított jövedelemigazolásokkal és tulajdoni lapokkal hitelhez jutni. Súlyos vétségük ellenére a rendszer mégsem rögzíti őket, s ha fény derül próbálkozásukra, s emiatt a bank elutasítja őket, másik hitelintézetnél már akár aznap hitelért folyamodhatnak. Például Németországban még a biztosítási csalásokat és csalási kísérleteket is rögzítik.
Az Európai Unióban olyan irányú törekvések vannak, hogy egységesítsék a BAR-jellegű nyilvántartási rendszereket. Erre nagy szükség lenne, hiszen a mostani alkalmatlan a tagállamok közötti adatcserére, információáramlás biztosítására. Így akár azok a nem tisztességes uniós polgárok is könynyen hitelhez juthatnak másik tagállamban, akiknek eleve feltett szándékuk a nem fizetés, s ezt már eljátszották saját hazájukban. A rendszer kialakítására azonban még várni kell. Addig pedig az EU-tagállamok mindegyikében működik rendszer, de önállóan. Van, ahol fél tucat iroda végzi a nyilvántartást, így az nem egységes. Másutt pozitív és negatív nyilvántartás egyaránt létezik, melyben az is szerepel, hogy az ügyfélnek van-e például közüzemi tartozása, lakbérhátraléka. Van, ahol pedig a tartozás nagysága alapján három rendszerbe sorolják az ügyfeleket.
Problémás esetek.Tavaly a bankszektor rekordszintű, 275 milliárd forint összegű adózott nyereséget ért el, ami a korábbi év mutatójánál 58 százalékkal több – derül ki a PSZÁF jelentéséből. A háztartások 2597 milliárd forintos bankhitelállománya közel 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a növekedés ugyan elmaradt a 2003. évi 66 százaléktól, de jelentősen meghaladta a korábbi évek növekedési ütemeit. A vállalkozásoknál a hiteligény 14,5 százalékkal nőtt. Ezek a növekedések nem veszélyeztették a bankszektor stabilitását. A vállalkozói hitelek esetében a problémás hitelek aránya – bár nőtt, de – nem haladta meg az összes vállalkozói hitel 3,92 százalékát. A háztartási hiteleknél a problémás állomány aránya 2,3 százalék volt. (Cs. A.)
