Nem gondolkodhat évekig a rendőrség azon, feloszlasson-e egy tüntetést vagy sem, hanem, ha az jogellenes, fel kell oszlatnia – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság képviselője a tegnapi tárgyaláson. Róth Miklós ügyvéd, a 2002. július 4-i Kossuth téri demonstráció egyik résztvevőjének képviselője viszont úgy vélte, a bírói gyakorlatnak a rendőrség segítségére kellene, sőt kellett volna már eddig is sietnie. Szerinte a hatóság csak a fontosabb jogelvek bírói kimunkálása után tudna megfelelően állást foglalni a feloszlatásról. Az ügyvéd hangsúlyozta: mivel az elmúlt 15 évben a bíróság csak az 1997-es Metész-tüntetésről mondott véleményt – jogellenesnek minősítve a rendőrség fellépését –, a rend őrei eddig nem jogi, inkább politikai töltetű döntéseket hoztak.
Az ítélkezés késedelme abból fakadt, hogy a Fővárosi Bíróság közigazgatási kollégiuma – mint kiderült, tévesen – úgy vélte, nem neki kell határoznia a „tömegoszlatások” jogszerűségéről. Csak a Legfelsőbb Bíróság tavalyi döntése után került most ismét terítékre bírói fórum előtt a három éve tartó Kossuth téri ügy.
A bíróság egy hét múlva mondja ki ítéletében, jogszerűen csatlakoztak-e az országgyűlési választás után a szavazólapok megsemmisítése ellen bejelentés nélkül demonstráló Erzsébet hídi tüntetők egy bejelentett Kossuth téri demonstrációhoz. A bíró azt ígérte, ítélete elvi jelentőségű kérdésekre válaszol majd.
origo.hu
Házasság első látásra – fogorvosi székben ülve lángolt fel a szerelem?
