Érdekegyeztetés: halottnak a csók

Hideg zuhanyként érte Fehér József szakszervezeti vezetőt a Legfelsőbb Bíróság ítélete, amely szerint a szakszervezetnek és a kormánynak nincs joga a jogszabálytól eltérő megállapodást kötni az érdekegyeztető tanácsban. Az LB a napokban jogerős döntést hozott a csaknem hétezer dolgozó 2003-ban történt elbocsátásának törvényességéről – tudtuk meg Fehér Józseftől.

2005. 05. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy 55 évnél idősebb férfi azért perelt be egy megyei kormányhivatalt, mert elbocsátották állásából a kormány 2003. évi határozata nyomán, amely csaknem hétezer köztisztviselő felmentését írta elő. A kormányhatározat végrehajtásaként a közigazgatásban működő szakszervezetek megállapodást kötöttek a kormánnyal a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanácsban (KÉT). Eszerint a leépítés nem érintheti az 50 év feletti nőket, az 55 évnél idősebb férfiakat, és a gyermeküket egyedül nevelő szülőket. Ezután számos per indult. Volt olyan bíróság, amelyik úgy döntött, nem kifogásolható a megállapodást sértő elbocsátás, másutt azt mondták, hogy kifogásolható. A kabinet ugyanis vállalta, hogy a „munkáltató felé gyakorolt irányítás eszközeivel biztosítja” a megegyezés érvényre jutását. Az első felülvizsgálati kérelemről az LB a napokban úgy döntött: a KÉT-megállapodásnak nincs jelentősége, mert az eltér a törvénytől.
*
A köztisztviselői jogszabály (ktv.) ugyanis nem zárja ki az említett korhatár feletti hivatalnokok felmentését. „Ilyen megállapodásra, szabályozásra a ktv. nem ad felhatalmazást” – mondta a bíróság.
Az ítélet szerint – a jogszabály alapján – a KÉT csupán véleményezhet, tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet. „Az érdekegyeztetés során felmerült vitás kérdésben kötött megállapodás” azonban nem szabályozhatja a közszolgálati jogviszonyt.
Fehér József, a Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, a megállapodás egyik aláírója lapunknak azt mondta: hideg zuhanyként érte a bíróság döntése. Az érdekegyeztetés fogalmába szerinte beletartozik a megállapodás lehetősége is. Miért egyeztetnénk, ha nem juthatunk közös nevezőre? – tette fel a kérdést. Hozzáfűzte: a jogszabályok tág keretet adnak a kormány és a szakszervezet részére. Emellett, ha a megegyezés nem kötné az aláíró feleket, ha tehát a megállapodásra nem lehetne jogot alapítani, aligha beszélhetnénk jogállamról, jogbiztonságról – közölte Fehér. A főtitkár szerint a kormány jóhiszeműsége is megkérdőjelezhető lenne, hiszen ha a kabinet tudta, hogy nincs jelentősége az általa aláírt megállapodásnak, akkor nem is kellett volna tárgyalnia a leépítésről. Fehér József azonban úgy gondolja, nem erről van szó, hiszen a hivatalok túlnyomórészt tiszteletben tartották a KÉT-megállapodást. Igaz, indultak perek is, és ezekben a szakszervezet jogi képviseletet ad a tagjainak – tudtuk meg. A közszolgák most nyilván mind pervesztesek lesznek.
Az LB-határozat ismeretében felvethető, hogy leépítések alkalmával nem azért tárgyal-e a kormány, és ír alá semmis megegyezést, hogy mérsékelje az érintettek elégedetlenségét. Fehér József azt válaszolta: a 2003-as leépítés hatalmas hullámokat vethetett volna, ha a kormány az utolsó percben nem kötelezi el magát az elbocsátás kíméletes módszerei mellett. A szakszervezet mindenesetre megfontolja, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon az ügyben. Az érdekegyeztetésnek az LB által megjelölt funkcióját ugyanis nem fogadják el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.