Egy 55 évnél idősebb férfi azért perelt be egy megyei kormányhivatalt, mert elbocsátották állásából a kormány 2003. évi határozata nyomán, amely csaknem hétezer köztisztviselő felmentését írta elő. A kormányhatározat végrehajtásaként a közigazgatásban működő szakszervezetek megállapodást kötöttek a kormánnyal a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanácsban (KÉT). Eszerint a leépítés nem érintheti az 50 év feletti nőket, az 55 évnél idősebb férfiakat, és a gyermeküket egyedül nevelő szülőket. Ezután számos per indult. Volt olyan bíróság, amelyik úgy döntött, nem kifogásolható a megállapodást sértő elbocsátás, másutt azt mondták, hogy kifogásolható. A kabinet ugyanis vállalta, hogy a „munkáltató felé gyakorolt irányítás eszközeivel biztosítja” a megegyezés érvényre jutását. Az első felülvizsgálati kérelemről az LB a napokban úgy döntött: a KÉT-megállapodásnak nincs jelentősége, mert az eltér a törvénytől.
*
A köztisztviselői jogszabály (ktv.) ugyanis nem zárja ki az említett korhatár feletti hivatalnokok felmentését. „Ilyen megállapodásra, szabályozásra a ktv. nem ad felhatalmazást” – mondta a bíróság.
Az ítélet szerint – a jogszabály alapján – a KÉT csupán véleményezhet, tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet. „Az érdekegyeztetés során felmerült vitás kérdésben kötött megállapodás” azonban nem szabályozhatja a közszolgálati jogviszonyt.
Fehér József, a Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, a megállapodás egyik aláírója lapunknak azt mondta: hideg zuhanyként érte a bíróság döntése. Az érdekegyeztetés fogalmába szerinte beletartozik a megállapodás lehetősége is. Miért egyeztetnénk, ha nem juthatunk közös nevezőre? – tette fel a kérdést. Hozzáfűzte: a jogszabályok tág keretet adnak a kormány és a szakszervezet részére. Emellett, ha a megegyezés nem kötné az aláíró feleket, ha tehát a megállapodásra nem lehetne jogot alapítani, aligha beszélhetnénk jogállamról, jogbiztonságról – közölte Fehér. A főtitkár szerint a kormány jóhiszeműsége is megkérdőjelezhető lenne, hiszen ha a kabinet tudta, hogy nincs jelentősége az általa aláírt megállapodásnak, akkor nem is kellett volna tárgyalnia a leépítésről. Fehér József azonban úgy gondolja, nem erről van szó, hiszen a hivatalok túlnyomórészt tiszteletben tartották a KÉT-megállapodást. Igaz, indultak perek is, és ezekben a szakszervezet jogi képviseletet ad a tagjainak – tudtuk meg. A közszolgák most nyilván mind pervesztesek lesznek.
Az LB-határozat ismeretében felvethető, hogy leépítések alkalmával nem azért tárgyal-e a kormány, és ír alá semmis megegyezést, hogy mérsékelje az érintettek elégedetlenségét. Fehér József azt válaszolta: a 2003-as leépítés hatalmas hullámokat vethetett volna, ha a kormány az utolsó percben nem kötelezi el magát az elbocsátás kíméletes módszerei mellett. A szakszervezet mindenesetre megfontolja, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon az ügyben. Az érdekegyeztetésnek az LB által megjelölt funkcióját ugyanis nem fogadják el.

Házasság első látásra – fogorvosi székben ülve lángolt fel a szerelem?