Kissé gyorsulhat az eurózóna gazdasági növekedése az esztendő második negyedévében – áll az Európai Bizottság (EB) friss jelentésében. Az EB honlapján található prognózis szerint szakértők az idei első negyedévre 0,2–0,6 százalékos GDP-növekedést jeleznek, a másodikra pedig 0,3–0,7 százalékot. Ugyanakkor elemzők egy része azt valószínűsíti: a rekordszintű olajárak miatt romolhat a második negyedévi teljesítmény. Ha így is lesz, a tavalyi esztendő utolsó negyedévéhez képest javulás mutatkozik; akkor 0,2 százalékos volt a bővülés. Az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának jelentése alapján a tavalyi év egészében 2,1 százalékkal nőtt az eurózóna gazdasága.
A képet azonban gyengíti, hogy az eurózónában mért üzleti bizalmi index rosszabbodott: áprilisban –0,28 pontra esett a márciusi –0,09 pontról. Viszont az ipari bizalmi index a várakozásoknak megfelelően –9 pontra süllyedt a márciusi –8 pontról.
Noha a párizsi székhelyű OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) csak május végén teszi közzé az évre vonatkozó következő hivatalos előrejelzését, a szervezet statisztikusainak prognózisai szerint 2005-ben az OECD-tagországok egészében 2,8 százalékos növekedés várható a tavaly mért 2,9 százalék helyett. Az OECD azt jósolta: az eurózónában 2,4 százalékos, míg az Amerikai Egyesült Államokban 3,4 százalékos lehet a növekedés. A világgazdaság harmadik legerősebb gazdaságában, Japánban a nem hivatalos adatok szerint 1 százalékos GDP-növekedésre lehet számítani, a korábban várt 2,1 százalék helyett.
Németország is „rozoga”, pedig Európa, illetve az eurózóna legerősebb gazdaságának számít. A gazdaságkutató intézetek 2005-re mindössze 0,7 százalékos növekményt jeleznek, jövőre pedig 1,5 százalékos bővülést jósolnak. Mint megírtuk, a német kormány erre az esztendőre 1,6–1,7 százalékos növekedést prognosztizált. Szakértők nemcsak a kormány optimista tervében nem bíznak, hanem abban sem, hogy sikerül mérsékelni a központi költségvetés deficitszintjét. A hivatalos hiánycéllal szemben – amely 3 százalék – 2005-re 3,4, jövőre pedig 3,3 százalékos hiányt várnak. A kormányzati előrejelzések szépséghibája, hogy nem számolnak az olajárak erős emelkedésével – állítják a kutatók, akik szerint az olajárak meglódulása csökkenti a vállalati nyereséget és a magánháztartások reáljövedelmét.
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját