Bulgária nyugati kapuja ez a város a Dunánál. Változatos történelmében szerepelnek a rómaiak, a hunok, az avarok, a szlávok, majd a bolgár-törökök is. Múltjában magyar szálat szintén találunk, nem is annyira jelentéktelent. Idézzük emlékezetbe a térképet: Orsovától, a Vaskaputól nem esik oly messze ez a város. Fontos szerepet játszott Vidin a bolgár középkorban, egy időben külön kis ország fővárosa volt. Amikor pedig a Magyar Királyság három tenger felé igyekezett befolyását terjeszteni, Nagy Lajos király idejében, székhelye lett a róla elnevezett Bodonyi bánságnak, mivelhogy valaha így hívták a mi nyelvünkön ezt a várost (föltehetően a középkori bolgár Budin név nyomán).
A török elleni védekezésben stratégiailag fontos helyen lévő erődítménye kulcsszerepet játszott, de Zsigmond király vesztes nikápolyi csatáját (1396) követően megpecsételődött a sorsa, és azután hosszú időre az ottomán birodalom felénk vezető hadiútjának lett jelentős állomása. Később azután nem egy nagy bujdosónknak erre vezetett az útja. Mikes Kelemen 1738-ban remények és kétségek között várta itt a fölvonuló török sereget kísérve, hogy lesz-e lehetősége hazatérni; 1849. augusztus 22-én Kossuth érkezett meg Vidinbe kíséretével.
A mai város európai helyét keresi. Nyilvánvalóan földrajzi kulcshelyzetét szeretné kamatoztatni Bulgária északnyugati szögletében, Szerbia és Románia között, a Duna mellett. 2008-ig el kell készülnie itt egy új Duna-hídnak, mely a túloldali Calafattal lesz hivatva összekötni a várost. Vasárnap pedig ünnepre készülnek Vidinben, Európa köszöntésére a közeledő uniós csatlakozás alkalmából. Kerekasztalvitát rendeznek a dunai régiós és az integrációs együttműködésről, este a vidini állami filharmónia ad koncertet a vár szabadtéri színpadán. Hétfőn fogják megnyitni azt a dunai irodát, melynek fő célja
a regionális, határokon átívelő együttműködés szervezése és koordinálása.
magyarnemzet.hu
Nem lesz szivárványos menet az Andrássy úton
