Közbeszerzési pályázatot ír ki a Honvédelmi Minisztérium hatszáz tonnányi akkumulátor, 300-400 tonnányi gumihulladék és 600 tonnányi vegyes elektromos hulladék ártalmatlanítására – közölte nemrég Gömbös János, hadrendből kivont eszközök kezelésével megbízott miniszteri biztos.
A hatalmas mennyiségű veszélyes hulladék eladása mellett rengeteg roncs állapotú járművet is értékesíteni kíván a szaktárca. Ezzel szintén nagy mennyiségű veszélyes hulladék kerülhet magánkereskedőkhöz, vagy autóbontással foglalkozó vállalkozókhoz. A Magyar Honvédség összesen 54 ezer tonna veszélyes hulladékkal rendelkezik, amelyek egy részétől az év végéig meg akar szabadulni.
Az első lépésben a marcali inkurrenciaraktárat ürítik ki, ahonnan nemsokára meghívásos pályázattal eladnak közel négyszáz lepusztult katonai teherautót. Marcaliban szolgáló alkalmazottaktól származó információink szerint a hadsereg roncsautóiból eddig is eladtak jó párat, ezeket sok esetben olyan fémkereskedő csoportok vásárolták meg, amelyeknél kérdéses volt a környezetvédelmi előírások betartása. A Honvédelmi Minisztérium (HM) nem nyilatkozik arról, hogy mely társaságokat hívják meg a mostani tenderre, de állítják, a környezetvédelmi hatóságok által ellenőrzött cégekről van szó. Úgy tudjuk, a veszélyes hulladéknak számító anyagok szakszerű megsemmisítése óriási kiadást jelentene a HM számára, ezért a szaktárcának mindenképpen az a célja, hogy eladja ezeket. A gumiköpenyeket például az elképzelések szerint az egyik legnagyobb hazai autópálya-építő cég részvételével alapított társulás használná fel gumiőrleményként, vagy égetné el egy Kelet-Magyarországon felépítendő erőműben.
A gumiköpenyek értékesítése azonban nem lesz egyszerű feladat, hiszen a zöldek felmérése szerint Magyarországon évente a honvédségnél raktározott mennyiségen kívül is 35-40 ezer tonna gumiabroncs-hulladék keletkezik, ennek azonban legfeljebb húsz-harminc százalékát sikerül hasznosítani.
A hasznosítás többnyire cementgyári égetést jelent, a teljes feldolgozott hányad egyötödéből pedig gumiőrleményt vagy használati tárgyakat, például játszótéri térburkoló elemeket vagy útpadkát készítenek.
Értékesíthető viszont a HM raktáraiban őrzött 600 tonnányi akkumulátor. Nagy Tamástól, a Hulladék Munkaszövetség vezetőjétől megtudtuk, hogy feldolgozók ugyan még nem működnek Magyarországon, de Szlovéniába és Ausztriába az akkumulátorok jól eladhatók. Nagy bevételre azonban ebből sem számíthat a HM, hiszen jelenleg a közvetítő cégek körülbelül tíz forintot fizetnek egy kilogrammnyi akkumulátorért.
Gyerekcipőben jár Magyarországon a leselejtezett elektronikai eszközök feldolgozása is, az idehaza keletkező évi 100-130 ezer tonna hulladéknak ugyanis kevesebb mint tíz százalékát hasznosítják szakszerűen.
Tavaly augusztustól azonban egy rendelet szerint a gyártók kötelesek visszavenni, illetve hasznosítani az elektronikai hulladékokat, ezért felgyorsult a kereskedelem ezekkel az anyagokkal. Az ilyen hulladékból kinyert nyomtatott áramkörök viszonylag jó áron el is adhatók színes- és nemesfémtartalmuk miatt, de számos e-hulladékot (műanyagokat, képcsöveket) csak ráfizetéssel lehet hasznosítani.
Nagy Tamás szerint a HM-nek az e-hulladékok értékesítése előtt mindenképpen szüksége lenne tanácsadókra, akik például a cégeknek tételes listát készítenek, mert a vásárlóknak tudniuk kell, hogy mire adnak árajánlatot.
Szinte megoldhatatlan problémának tűnik, hogy a honvédség 42 és fél ezer tonna felesleges lőszerrel rendelkezik, illetve nagy mennyiségű robbanóanyaggal is, amelyeket meg kell semmisíteni. A szaktárca tavaly ugyan szerződést kötött erre egy céggel, de a kis hazai megsemmisítőüzem csak nehezen, hosszú idő alatt tudja „eltüntetni” a lőszereket.
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
