Első lépésben munkahelyteremtő programot kellene kidolgozni, s utána beszélni a feketefoglalkoztatás kifehérítéséről, illetve a kékmunkáról – reagált a kormányfő által bejelentett foglalkoztatási javaslatokra Bernáth Ildikó, az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának alelnöke. Hozzátette: a munkanélküliek, illetve a vállalkozók egyaránt azt várják, hogy a kormány végre az adó-, illetve járulékcsökkentési tervéről számoljon be, hiszen csak az ilyen lépések teremthetnek új munkahelyeket. Hasonló véleményt fogalmazott meg Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara (BKIK) elnöke is, aki kiemelte: a vállalkozók elsősorban nem újabb fenyegetéseket vártak a kormánytól, hanem azt, hogy előbb megteremtse a normális működési feltételeket. A most bejelentett intézkedések még nem elegendőek a munkanélküliség kezeléséhez, de még ebben a fél évben bejelentjük az adórendszerben tervezett átalakításokat, illetve a munkahelymegőrzéssel és -teremtéssel kapcsolatos terveket – mondta Filló Pál, a szocialista frakció foglalkoztatási, munkaügyi és érdek-képviseleti munkacsoportjának vezetője.
Az alkalmi munkavállalókat alkalmazó munkaadóknak a postán közteherjegyet kell vásárolniuk, a közteherjegy értékének 75 százalékát visszaigényelhetik majd személyi jövedelemadójukból – jelentette be tegnap Garzó Lilla, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára.
Bernáth Ildikó abszurdnak nevezte azt, hogy a miniszterelnök az anyák napján jelentette be gyes-csökkentési tervét, mondván, ezzel ösztönözné őket a munkavállalásra. A háztartási, valamint a háztáji munkavállalással kapcsolatban felvetett „kékmunka” ötlete Bernáth Ildikó szerint kivitelezhetetlen, s olyan helyzetet is teremthet, hogy megbüntetnek esetleg egy egyedülálló idős állampolgárt, mert valamely ismerőse tűzifát szállít neki.
A BKIK már a tavalyi adótörvények elfogadása előtt felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a foglalkoztatási struktúra a lehető legrosszabb az EU-ban – mondta Vadász György. Hozzátette: jelenleg a hazai kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képessége nem teszi lehetővé azt, hogy kifizesse a munkabér után az adó- és járulékterheket. Tehát a gazdaság azért tud fennmaradni, mert a vállalkozói réteg így, láthatatlan módon tudja azt működtetni – mutatott rá Vadász. Szerintük a szankcionáló megoldások bevezetése előtt a vállalkozónak normális környezetet kellene biztosítani.
Meglepetést nem, kisebb csalódást viszont okozott a bejelentés, mivel ennél többet vártunk – mondta lapunknak Borsik János. Az Autonómok elnöke üdvözölte, hogy a kormány megfontolta a konföderáció több korábbi, például a törvénytelen foglalkoztatás büntetőjogi szankcionálására vagy a munkaügyi ellenőrzés erősítésére tett javaslatát. Az Autonómokat azonban a végeredmény érdekli – hangsúlyozta Borsik –, hiszen az elképzelések sokat változhatnak, módosulhatnak, mire jogszabályokká válnak. Az érdekvédő ezért reméli, hogy Gyurcsány Ferenc május elsején tett ígérete szerint a javaslatokat az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, a miniszterelnök részvételével s a legmagasabb szintű minisztériumi képviselet mellett tárgyalják meg.
Bukás Németországban. Alig másfél évvel ezelőtt a Gyurcsány Ferenc által meghirdetetthez kísértetiesen hasonló programtervvel akarta megoldani a foglalkoztatási kérdéseket Gerhard Schröder német kancellár is. A háztáji munkát végzőkre vonatkozó ötlet elbukott – mondta az InfoRádiónak Pompéri Judit közgazdász. Hozzátette, a problémák, amelyekből egy ilyen bejelentés születik, sokrétűebbek, de a politika igyekszik valamilyen lózungszerű felkiáltással egy gyors és hatékony megoldást ajánlani, amelyek nagy többségéről az idő bebizonyítja, hogy hatástalanok. Burány Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes úgy gondolja, Németország is tanulhat a hazai gazdaság kifehérítéséből.
Gyurcsány a kertészkedőkre is figyelne. Ki kell fehéríteni azokat a háztartás körüli munkákat, amelyeket egy-egy napig végeznek az emberek feketén – jelentette ki Gyurcsány Ferenc tegnapi rádióinterjújában, ahol a kormány száz lépés programjáról beszélt. A miniszterelnök több olyan tevékenységet is kiemelt, amelyeket szabályozni kíván a kabinet. – Ilyen munkák a tüzelő behordása, a fák megmetszése, a kert rendbe rakása, vigyázni egy fél este a gyerekre, korrepetálás, megszerelni a házban ezt-azt – sorolta a politikus a kormánya előtt álló feladatokat. Gyurcsány okos és szellemes javaslatnak tartja a ház körüli munkák – amelyeket szerinte „kék munkának” is lehetne hívni – legalizálásának tervét. A kormányfő az embereket is érdekelté kívánja tenni a rendszerátalakításban, mégpedig úgy, hogy a „pénz mellé” társadalombiztosítási szolgáltatás is járna. – Nekünk, akik fizetünk, nagyon egyszerű dolgunk van: veszünk egy közteherjegyet a postán, ami pár száz forintba kerül, és ezt beragasztjuk a kék könyvbe – szemléltette Gyurcsány az ügyintézés banalitását. A közteherjegyek árának 75–90 százalékát le lehet majd írni az adóból, tehát a munkaadónak „lényegében” nem kerül majd semmibe. A terv előnye az is, hogy a magánszemélyeknél alkalmi munkát végzők a jelenlegi 120 nap helyett 200 napra kapják meg a munkavállalást lehetővé tevő kék könyvet. (MN)
