Foglalkoztatás: teljes csőd

Kevésnek, bizonyos esetekben kivitelezhetetlennek és a munkanélküliségi gondokon nem enyhítő ötlethalmaznak ítélték Gyurcsány Ferenc foglalkoztatáspolitikai javaslatait a kamarák és az ellenzék.

Első lépésben munkahelyteremtő programot kellene kidolgozni, s utána beszélni a feketefoglalkoztatás kifehérítéséről, illetve a kékmunkáról – reagált a kormányfő által bejelentett foglalkoztatási javaslatokra Bernáth Ildikó, az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának alelnöke. Hozzátette: a munkanélküliek, illetve a vállalkozók egyaránt azt várják, hogy a kormány végre az adó-, illetve járulékcsökkentési tervéről számoljon be, hiszen csak az ilyen lépések teremthetnek új munkahelyeket. Hasonló véleményt fogalmazott meg Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara (BKIK) elnöke is, aki kiemelte: a vállalkozók elsősorban nem újabb fenyegetéseket vártak a kormánytól, hanem azt, hogy előbb megteremtse a normális működési feltételeket. A most bejelentett intézkedések még nem elegendőek a munkanélküliség kezeléséhez, de még ebben a fél évben bejelentjük az adórendszerben tervezett átalakításokat, illetve a munkahelymegőrzéssel és -teremtéssel kapcsolatos terveket – mondta Filló Pál, a szocialista frakció foglalkoztatási, munkaügyi és érdek-képviseleti munkacsoportjának vezetője.
Az alkalmi munkavállalókat alkalmazó munkaadóknak a postán közteherjegyet kell vásárolniuk, a közteherjegy értékének 75 százalékát visszaigényelhetik majd személyi jövedelemadójukból – jelentette be tegnap Garzó Lilla, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára.
Bernáth Ildikó abszurdnak nevezte azt, hogy a miniszterelnök az anyák napján jelentette be gyes-csökkentési tervét, mondván, ezzel ösztönözné őket a munkavállalásra. A háztartási, valamint a háztáji munkavállalással kapcsolatban felvetett „kékmunka” ötlete Bernáth Ildikó szerint kivitelezhetetlen, s olyan helyzetet is teremthet, hogy megbüntetnek esetleg egy egyedülálló idős állampolgárt, mert valamely ismerőse tűzifát szállít neki.
A BKIK már a tavalyi adótörvények elfogadása előtt felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a foglalkoztatási struktúra a lehető legrosszabb az EU-ban – mondta Vadász György. Hozzátette: jelenleg a hazai kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képessége nem teszi lehetővé azt, hogy kifizesse a munkabér után az adó- és járulékterheket. Tehát a gazdaság azért tud fennmaradni, mert a vállalkozói réteg így, láthatatlan módon tudja azt működtetni – mutatott rá Vadász. Szerintük a szankcionáló megoldások bevezetése előtt a vállalkozónak normális környezetet kellene biztosítani.
Meglepetést nem, kisebb csalódást viszont okozott a bejelentés, mivel ennél többet vártunk – mondta lapunknak Borsik János. Az Autonómok elnöke üdvözölte, hogy a kormány megfontolta a konföderáció több korábbi, például a törvénytelen foglalkoztatás büntetőjogi szankcionálására vagy a munkaügyi ellenőrzés erősítésére tett javaslatát. Az Autonómokat azonban a végeredmény érdekli – hangsúlyozta Borsik –, hiszen az elképzelések sokat változhatnak, módosulhatnak, mire jogszabályokká válnak. Az érdekvédő ezért reméli, hogy Gyurcsány Ferenc május elsején tett ígérete szerint a javaslatokat az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, a miniszterelnök részvételével s a legmagasabb szintű minisztériumi képviselet mellett tárgyalják meg.

Bukás Németországban. Alig másfél évvel ezelőtt a Gyurcsány Ferenc által meghirdetetthez kísértetiesen hasonló programtervvel akarta megoldani a foglalkoztatási kérdéseket Gerhard Schröder német kancellár is. A háztáji munkát végzőkre vonatkozó ötlet elbukott – mondta az InfoRádiónak Pompéri Judit közgazdász. Hozzátette, a problémák, amelyekből egy ilyen bejelentés születik, sokrétűebbek, de a politika igyekszik valamilyen lózungszerű felkiáltással egy gyors és hatékony megoldást ajánlani, amelyek nagy többségéről az idő bebizonyítja, hogy hatástalanok. Burány Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes úgy gondolja, Németország is tanulhat a hazai gazdaság kifehérítéséből.

---