Folyamatosan apadó választói bizalom Gyurcsány iránt

Folyamatosan csökken 2005 januárja óta Gyurcsány Ferenccel és kormányával szembeni bizalom – derült ki a Kontroll Csoport által készített országos felmérés legfrissebb adataiból. Az április közepén készült adatfelvétel arra is fényt derített, hogy a szavazásra jogosult állampolgárok közel kétharmada tapasztalatlan vezetőnek tartja a jelenlegi miniszterelnököt.
A jelentősebb közvélemény-kutató cégek március és április folyamán publikált mérései általában megegyeznek abban, hogy Gyurcsány Ferenc tavaly őszi hatalomra kerülése nem hozott számottevő javulást a Magyar Szocialista Párt támogatottságában. A Kontroll Csoport megbízásából havi rendszerességgel készített 1200 fős országos reprezentatív felmérés eredményei szerint április közepén a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz támogatottsága 52, az MSZP-é 41 százalékos volt. Ugyanez a mutató a március végén befejezett adatfelvétel tanúsága szerint 51-42, azaz a két nagy párt közötti távolság stabilan 9-10 százalék körüli. Hasonló következtetésre juthatunk, amennyiben a négy legnagyobb közvélemény-kutató (Medián, Szonda, Gallup, Tárki) méréseit vizsgáljuk több hónapra visszamenően. E mérések átlagértékei szerint márciusban a két nagy párt közötti különbség ugyanúgy 10 százalékos Fidesz-fölényt mutatott, mint 2004 nyarán a kormányváltást megelőző időszakban.
Úgy tűnik, a jelentős médiaoffenzívát és permanens kampánypolitikát nem sikerült a miniszterelnöknek sem pártszimpátiára, sem a személyével kapcsolatos bizalomra átváltania. Az elmúlt hónapokban ugyanis nemcsak a mélyponton lévő MSZP helyzete nem változott, de a Gyurcsány Ferenc iránt táplált választói bizalom is folyamatosan apadt. A Kontroll Csoport felvétele szerint – mely abban különbözik a hagyományos politikus-népszerűségi indexektől, hogy nem a szimpátiát, hanem a közszereplőkkel szembeni bizalmat tekinti kiindulópontjának – a miniszterelnökben már csak a megkérdezettek 26 százaléka bízik meg maradéktalanul. A politikussal szemben táplált választói bizalom január óta 5 százalék- ponttal csökkent. A bizalmi index rangsorában – a négy parlamenti párt vezető politikusai közül – Dávid Ibolya vezet, őt követi a volt miniszterelnök, Orbán Viktor, majd Kuncze Gábor SZDSZ-pártelnök, illetve Pokorni Zoltán Fidesz-képviselő.
Az április közepén készült kutatás arra is kereste a választ, vajon a kormányfő és pártjának romló megítélése mögött milyen közvélemény-folyamatok húzódnak meg, például mennyiben felelős érte a Gyurcsány Ferenc alkalmasságáról alkotott kép. A felmérés eredményei szerint a felnőtt lakosság közel kétharmada tapasztalatlannak és rutintalannak ítéli a miniszterelnököt, illetve kabinetjét a működés első hat hónapja nyomán. Mindössze a megkérdezettek ötöde (20 százaléka) véli úgy, hogy Gyurcsány Ferenc rendelkezik a kormányzáshoz szükséges tudással és tapasztalatokkal.
A kormányzáshoz szükséges tapasztalat megítélésében jelentős különbségeket találunk az egyes társadalmi-demográfiai csoportok között. Életkor tekintetében a 18–29, illetve a 30–39 év közöttiek a legkritikusabbak az új miniszterelnökkel, itt a válaszadók közel 70 százaléka érzi felkészületlennek a politikust. Ugyancsak jelentős különbségeket találunk foglalkozási kategóriák és jövedelmi helyzet tekintetében. A kritikusok tábora az átlagosnál nagyobb a vezető beosztásúak, a mezőgazdasági és fizikai munkából élők, a munkanélküliek és egyéb inaktívak (például gyes, gyed) körében. Hasonló szélsőségek jellemzők a jövedelmi helyzet alapján: 50 ezer forint egy főre eső jövedelem szint alatt, illetve 125 ezer forint felett van erős többségben a Gyurcsányt felkészületlennek ítélők tábora.
Talán nem meglepő: a pártszimpátia megítélésében találjuk a legjelentősebb különbségeket. A Fidesz szavazóinak 89 százaléka ítéli a kormányfőt és kabinetjét tapasztalatlannak. Ugyanez az arány a bizonytalan preferenciájú szavazók körében 67 százalék. Érdekes az is, hogy a szocialista szavazók közel 20 százaléka nem győződött meg Gyurcsány Ferenc alkalmasságáról az elmúlt hat hónapban.
A miniszterelnök domináns médiajelenléte és erős imázskampánya láthatóan nem segített sem pártja népszerűségének visszaszerzésében, sem a saját személyével szembeni bizalom megalapozásában. A magyar választók támogatása csak a mindennapokban is érzékelhető kormányzati cselekvéssel szerezhető meg, nem szavakkal vagy a cselekvés médialátszatával.