Furcsa filmtámogatás az ORTT-nél is?

Kétszázmillió forintos keretösszegű dokumentumfilmes pályázatot írt ki az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), a beérkezett támogatási igények teljes összege azonban az 1,2 milliárd forintot is elérte. Az elbírálás során több ellentmondás is felmerült: a hiányosan beérkezett pályázatoknál a döntnökök hol „méltányosságot” gyakoroltak, hol pedig kizárták ezeket a versengésből. A testület olyan pályázatot is átengedett a rostán, amelynek a pályáztatási díját határidőn túl fizették be. Szalai Annamária fideszes ORTT-tag szerint a helyzetet csakis úgy lehetne tisztázni, ha a testület új pályázatot írna ki.

Százhetvennyolc alkotó igényelt mintegy 1,2 milliárd forintnyi támogatást az ORTT február 17-én meghirdetett dokumentumfilmes pályázatán. A testület április 21-én döntött a formailag megfelelő pályázatok befogadásáról, valamint – többségi döntés alapján – méltányosságot gyakorolt néhány, az érvényességi feltételeknek nem teljesen megfelelő támogatásigényléssel kapcsolatban. A beérkezett pályázatok mintegy harmada nem teljesítette a formai és egyéb követelményeket. A testület többek között egy olyan pályázatot is méltányossági alapon engedett át a rostán, amelynek a pályázati összege határidőn túl érkezett meg. A pályázó külön méltányossági kéréssel fordult az ORTT-hez, ami – Szalai Annamária, a testület fideszes tagja szerint – csakis akképpen történhetett meg, hogy a pályázó belső információt kapott anyaga hiányos voltáról, a hivatalos értesítés kiküldése előtt. Ezt látszik megerősíteni az a tény is, hogy a testület április 27-i ülésén nem vette napirendre más méltányossági kérések elbírálását. Eközben a bírálóbizottság módosította korábbi döntését, ugyanis az egyik szocialista tagnak eszébe jutott, hogy a korábbi ülésen nem úgy szavazott, ahogyan szeretett volna. Ezért a bizottság május 2-ra is összehívott egy „rendkívüli ülést”, amelyen – a keretösszeget túllépve – negyvenegy pályázat mintegy 231 milliós értékű támogatásáról határoztak.
A bírálóbizottság ismét összehívott ülésén annak a Sipos Józsefnek az egyik cégét támogatták az előző döntést megváltoztatva, aki a határon túli magyarok fájdalmát enyhíteni hivatott nagyváradi vigasztalókoncert szervezője volt. További tíz pályázatot – 60 millió forintnyi öszszegben – úgynevezett „pótlistára” tettek azzal, hogy amennyiben a testület további pályázókat emelne be, akkor ezeket javasolja támogatásra. (Az imigyen előnyben részesítettek között több olyan alkotó is található, akiről szakmai berkekben köztudott, hogy igen jó kapcsolatot ápolnak a szocialistákkal.) A testület elnöke, Kovács György a bizottság immáron végleges, május 10-i döntésén módosító indítványban tett javaslatot a bírálóbizottság úgynevezett pótlistájába beemelt három és újabb három, s ott nem is szereplő további négy pályázat beemelésére a támogatandók közé. Ekkor is érkeztek méltányossági kérelmek a korábban befogadottakhoz hasonló tartalommal, azonban ekkor már megszületett a bírálóbizottság ajánlása a támogatandó filmekről.
Szalai Annamária úgy véli, a visszás helyzetre csakis az jelenthetne megoldást, ha a testület nem a keretösszeget növelné lépésről lépésre, hanem új dokumentumfilm-támogatási pályázatot írna ki, a testület 400 milliós tartalékkeretével is megnövelve az igényelhető összeget, s így a méltányossági kérelmek is egyenlő esélylyel elbírálhatóvá válnának. Az ellenzéki testületi tag ezt szorgalmazó javaslatát a testület elutasította, a végső szavazásban ezért Szalai nem vett részt. Ráadásul egy hétre rá a már hivatalosan lezárt pályázatot Weber János MDF-es tag sürgősségi indítványára, napirenden kívül újra megnyitották, és további négy pályázat támogatásáról intézkedtek – Weberrel egy időben Radvánszky György szocialista tag is hasonló javaslatot nyújtott be. Az imigyen támogatásra javasoltak között egy formai okok miatt már eleve elutasított pályázat, valamint egy korábban egyetlen szavazattal sem támogatott alkotás is szerepelt. Az ezekről szóló szavazáson egyébként Szalai Annamáriához hasonlóan már Tímár János SZDSZ-es tag sem vett részt.
Szalai Annamária szerint a Magyar Mozgókép Közalapítvány körül kialakult filmtámogatási botrány árnyékában kiváltképp fontos volna, hogy a testület betartsa az egyenlő elbírálás és az esélyegyenlőség elvét. Azok a pályázók, akik szintén formai okokból estek ki, s akikkel nem gyakoroltak „méltányosságot” a döntnökök, joggal sérelmezhetik az elbírálás mikéntjét. Mindemellett – mutatott rá az ellenzéki testületi tag – az Állami Számvevőszék is éppen most folytat vizsgálatot az ORTT ellen, többek között pályáztatási gyakorlata kapcsán is. „Ha a dokumentumfilmes pályázatok mostani döntési gyakorlatát vesszük alapul, akkor akár az is elfogadható volna, hogy egy tavaly már lezárt pályázat döntéseit változtassa meg a testület most, kénye-kedve szerint” – véli Szalai Annamária, aki szerint ha az ORTT saját normáit sem tartja be, akkor többé nem tekinthető mértékadó testületnek.