Jelentős piacvesztést szenvedtek el a magyarországi élelmiszer-ipari vállalkozások az uniós csatlakozás óta eltelt egy évben a hazai piacon. A belföldre való termelés nagysága 4,2 százalékkal csökkent, ami figyelembe véve a piac növekedését is, mintegy 6,5-7 százalékos piacvesztést jelent – ismertette tegnap Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ügyvezető elnöke a szervezet tisztújító küldöttközgyűlésén. Hozzátette, hogy ezt a csökkenést a 4,5 százalékos növekedést elért export sem tudta ellensúlyozni. A magyarországi élelmiszer-ipari vállalkozások nettó termelése változatlan árakon összességében mintegy 3,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ráadásul a vállalkozásokat az árfolyam- és kamatpolitika együttes hatása miatt a múlt évben mintegy 100 milliárd forint veszteség érte, amelynek nagyságrendje megegyezik az iparág éves eredményének nagyságrendjével.
Az ügyvezető elnök kifejtette, hogy gondot jelentettek az áfa-visszatérítéssel kapcsolatos kormányzati intézkedések, de a piacvesztéshez jelentősen hozzájárult a kereskedelmi láncok magatartása is, elsősorban a felvásárlási árak lenyomásával és a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának megszegésével. – A kialakult helyzettel, mivel számos negatív tényező együttesen jelentkezett, a csatlakozást megelőző felkészülési időszakban nem lehetett reálisan számolni. Az élelmiszeripar versenyképessége és profitja csökkent, megindult a leépülés, amely kihat a mezőgazdasági kapcsolatokra is. Nem véletlen, hogy a legsúlyosabb veszteségeket a közvetlen agrárkapcsolatokkal rendelkező, magas nyersanyaghányadú ágazatok szenvedték el. A közgyűlésen részt vett Gráf József agrárminiszter is, aki jelezte: megértette és igyekszik orvosolni az élelmiszeriparban jelzett gondokat.
origo.hu
Hídról ugrott az M3-asra egy autós: több kilométeres a torlódás az érintett szakaszon
