Egy európai uniós irányelv előírja, hogy 2006. január 4-én valamennyi tagállamban életbe kell lépnie az épületek energetikai teljesítményét szabályozó törvénynek, amely hazánkban a jelenleg érvényben lévő hőtechnikai törvényt váltja majd fel. Az új jogszabály egy kötelezően alkalmazandó integrált, komplex mérőszámot is bevezet, amely egységesíti az épületek, lakások energiafogyasztását. „A jelenlegi hazai törvény és az unió majdnem minden tagországában hatályban lévő szabályozás is előírja a mérnökök számára, hogy az épületekhez minél alacsonyabb fűtésienergia-felhasználást tervezzenek, ezért megfelelő fűtési rendszert, hőszigetelést és nyílászárókat kell alkalmazniuk, de a beépített villamosenergia-fogyasztókkal (például a világítással) vagy a melegvíz-ellátáshoz szükséges energiával nem nagyon kellett foglalkozniuk. A most készülő jogszabály azonban maximálja az épületek össz-energiafogyasztását, amelyhez a tervezőknek tartaniuk kell majd magukat” – közölte Antal József építészmérnök, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal által felállított törvény-előkészítő csoport szakértője, hozzátéve, hogy ez a szemlélet energiaközpontú és környezetvédő gondolkodásmódot kíván meg, s a társtervezők – épületgépészek, villamosmérnökök – együttdolgozását is megköveteli. Eddig mindez úgy zajlott, hogy az építész megadta a fal hőátadási tényezőjét és vastagságát az épületgépésznek, aki ennek figyelembevételével tervezte meg a fűtést. Antal József kérdésünkre elmondta, hogy nem lesz türelmi idő, vagyis az új épületeket már jövő év január 4-től, azaz a törvény hatálybalépésétől kezdve az előírásnak megfelelően kell megtervezni. Ennek oka, hogy ma is létezik érvényes jogszabály, amely kötelezővé teszi a hőveszteség megfelelő méretezését, ez a szisztéma tehát nem újdonság, az új méretezési módszerhez pedig időben elkészülnek s megjelennek CD-n a segédletek.
Az épületek energiatanúsítványt kapnak, amely igazolja, hogy az adott objektum megfelel az építési szabványnak, energiafogyasztása a megadott határértéken belül van. A dokumentum ugyanakkor minősítést is tartalmaz, amely megállapítja, hogy az építmény energetikai szempontból mennyire jó. Az előírt határérték természetesen függ attól, hogy lakóházról, irodaépületről, ipari létesítményről vagy szállodáról van-e szó.
„Ma még egy lakás adásvételénél egzakt adatként csak a négyzetméter és az építés ideje áll a vevő rendelkezésére, aki így objektív műszaki adatot nem tud beszerezni. A készülő jogszabály azért is fontos, mert az építmények áruként is megjelennek, s a kísérő tanúsítványnak köszönhetően reálisabban megállapítható a valós értékük” – hívta fel a figyelmet a szakember. A korábban készült épületek esetén értékesítéskor vagy bérbeadáskor az eredeti tulajdonosnak be kell majd szereznie az energiatanúsítványt, amely így a piacra kerülő összes épület értékét befolyásolja. A régebbi építmények építési engedélyhez kötött felújításakor január elejétől az energetikai teljesítményt szabályozó törvénynek megfelelően át kell alakítani, majd tanúsíttatni kell az ingatlant, amely alól csak a műemlék épületek élveznek kivételt. Az energiatanúsítvány a kiállításától számított öt esztendeig érvényes, ha valaki ennek lejárta után szeretné eladni az épületet, új tanúsítványt kell készíttetnie.
origo.hu
Agyevő amőba, malária, zika – nem kell félni az utazástól, de az óvatosság nem árt
