Fel hát munkára, sugárzik az orgonaillatú tavasz, amikor a gyümölcsfák után a kertbarát szíve is virágba borul. Ott áll a felásott vetemény szélén, fogja a szalmakalapját, hogy a pajkos májusi szél át ne repítse a szomszédba, közben felméri a teendőket. Tudja például, hogy a talajban ekkor ébredezik a hagymalégy, a drótféreg és a méltóságteljes lótetű. Ezek a neveletlen kis manók ugrásra készen várják a védtelen palántákat, hogy néhány órán belül mindet a halálba zabálják. De semmi vész, a bölcs kertbaráton nem lehet kifogni, ugyanis késedelem nélkül nekilát a talaj fertőtlenítésének.
Csatába küldi a carbo-butilazint vagy az oxagilofozátot, az majd úgy elbánik a ravaszdi kártevőkkel, hogy hírmondó sem marad belőlük. Feltétlenül megbízható, lehetőleg granulált szerekkel dolgozzunk, azoknak ugyanis bámulatos a toxicitásuk. Sokan vonakodnak a talajfertőtlenítéstől, mondván, hogy a giliszták is fűbe harapnak tőle. Ezt szó szerint kell érteni, ugyanis sok kertbarát megfigyelte már, hogy miután a giliszták benyakalták a mérget, utolsó erejükkel a felszínre furakodnak, s ott elfonnyadnak. Megannyi kiszáradt kis cipőfűző marad a talaj tetején. Egy részüket megeszik a madarak, aztán kitágult pupillával szédelegnek az ágon a kis buták.
A talajfertőtlenítés után feltétlenül érdemes elvégezni a vegyszeres gyomirtást is, hacsak nem akad olyan fafejű kertbarát, aki szeret kapálni. Köztünk szólva a kapálás amúgy sem sokat ér, ugyanis bizonyos makacs gyomok talajba szakadt gyökere háromszoros erővel indul sarjadásnak, és mire a gyanútlan kertbarát észbe kap, úgy behálózza a veteményét, mint a hínár. Olyankor már a cifra káromkodás se segít. Ne várjuk meg hát, amíg a veteményesben tombolni kezd a fenyércirok, az ujjasmuhar, a csillagpázsit vagy különösen a tarack, hanem haladéktalanul támadjunk valamelyik fluazifop hatóanyagú szerrel. Ezt azért javaslom tiszta lelkiismerettel, mert a fluazifop az osztódó szövetek tönkrebombázásával fejti ki hatását, ráadásul egyszikű vagy kétszikű, édes mindegy neki, az ősmerisztémából garantáltan egy épkézláb sejt sem marad.
Figyelem, a vegyszert naplemente táján érdemes kiszórni! A gondosan elvégzett munka eredményét másnap reggel észlelhetjük: veteményünkben a talaj teljesen gyommentes lesz, amelyik vette a bátorságot, hogy kikeljen, most szalmasárga ázalék formájában fekszik kiterülve. Ott aztán hetekig nem fog nőni gaz! Nyugodtan lehet kezdeni a palántaültetést, de szigorúan gumikesztyűben, mert ha például aldicarb hatóanyagú vegyszert használtunk, az bizony az emberi szervezetbe jutva nem gatyázik, látásromláshoz, nőknél pedig a menstruációs ciklus felborulásához vezet, az meg kinek jó?
Ezek után a kertbarát ne pihenjen a babérjain, hanem vegye szemügyre a gyümölcsfákat, itt az ideje ugyanis a virágzás utáni védekezésnek. De nem ám a nátha ellen, hanem a sok mocskos rovart és gombát kell ártalmatlanná tenni, nehogy megfertőzzék a fákat. A vérbeli kertbarát büszke a bőséges termésre, de még felsorolni is sok, mennyi aljas kis féreg próbálja elrontani az örömét. Legyünk könyörtelenek, mert a sodrómolyok, tetvek, atkák, rügylikasztók, csipkézőpoloskák és bolhafélék sem tanúsítanak szánalmat irántunk. Egyszóval: háború! Túlélő nincs, túszokat nem szedünk!
Először mérjünk vegyszeres csapást a gombákra, ugyanis ha megjelenik a gyümölcsösben a lisztharmat, a monília, a varasodás vagy a szürkepenész, akkor fújhatjuk. Feltétlenül olyan szert alkalmazzunk, amely a spórákat is kiirtja. Úgy is mondhatnám, hogy spóra ne maradjon szárazon! Ami pedig a rovarokat illeti, ez a jelszó: foszforsavészter! Esetleg pimetrozin! Mind a kettő olyan szépen pusztítja őket, hogy öröm nézni. A pimetrozin például a rovar központi idegrendszerét célozza meg, azt hiszi szegénykém, hogy jól van lakva, közben néhány nap alatt kiszárad, és úgy éhenhal, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Jelzem, ezek a vegyszerek kifejezetten veszélyesek a méhekre, de ez legyen a méhészek gondja, bár jobban tennék, ha az értékes kaptárt védenék meg a szú támadásaitól.
A kertbarát nem ragacsos mézet akar, hanem életvidám retekkel, kényeskedő paradicsommal, nagy szoknyás salátával, öreguras körtével és kacagó ribizlivel szeretné elkápráztatni vitaminra éhes családját.

Júliusban megváltozik az 1-es villamos útvonala