Ma már csak turisztikai célokat szolgálnak a korábban erdőgazdasági feladatok ellátására épült kisvasutak. Pallagi László, az Egererdő Rt. és Cserép János, az Északerdő Rt. vezérigazgatója a tanácskozáson felhívta a figyelmet arra, hogy a kisvasutak működtetése veszteséges. Az erdőgazdaságok fakitermelése az utóbbi években a felére csökkent. Így az egy-egy kisvasút üzemeltetésén keletkezett évi több mint tízmillió forintos veszteséget már nem tudják kigazdálkodni. A jegyek árát tovább emelni nem lehet, mivel az utasok hetven százaléka gyermek, illetve nyugdíjas. A fenntartók nehezményezik, hogy a költségvetési támogatójuktól, a földművelésügyi minisztériumtól kapott összeg is nagyon megcsappant. 2003-ban még a tizennégy vonalra összesen 150 millió forintot folyósítottak, tavaly pedig már csak 100 millió forintot. A pénzt ráadásul az erdőgazdaságok az általuk befizetett összeg elkülönített részéből kapják vissza.
Miközben a kisvasutak környezetvédelmi és turisztikai haszna is jelentős, a két területtel foglalkozó kormányhivatalok egyetlen fillérrel sem járulnak hozzá a működtetéshez. A tanácskozáson meghívás ellenére sem képviseltette magát az Országgyűlés idegenforgalmi bizottsága, a zöldtárca és a turisztikai hivatal. A résztvevők javasolták, hogy a kizárólag turisztikai célú kisvasutak veszteségeinek kompenzálására a kormány juttasson 250 millió forintot, illetve a jövő évi költségvetés turizmus-célirányzatából csoportosítsanak át e kisvonatok működtetésére 150 millió forintot. A felszólalók aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a kisvasutak tönkremenetelével újabb nemzeti érték mehet veszendőbe.
origo.hu
Sikertelen és buta emberekből csinál politikusokat Magyar Péter
