Legalizálnák a túlórát

Munkavállaló-ellenes az EU munkaidő-szervezés irányelveinek tervezetében szereplő „opt-out” nevű foglalkoztatási forma – állítják a szakszervezetek, kifogásolva, hogy bár a kormány a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentését ígérte, mégis támogatja az elképzelést. A munkaügyi tárca két napja nem reagál megkeresésünkre.

Opt-out a neve annak a foglalkoztatási formának, amely az EU munkaidő-szervezés irányelveinek jelenleg egyeztetés alatt álló tervezetében szerepel. A munkavállalók biztonsága és egészségének védelme érdekében az EU 1993-ban átlagosan heti 48 órában maximálta a munkavégzés idejét, és legalább évi négy hét szabadságot határoz meg az alkalmazásban lévőknek.
Az opt-out lényege, hogy a heti kötelező munkaidőn túl is lehet dolgoztatni, amennyiben erről a munkavállaló írásban nyilatkozik a munkáltatónak. Olyan területeken, ahol kollektív szerződés van, kollektív szinten lehet erről megállapodást kötni – tudtuk meg Palkovics Imrétől. Az elképzelés a Munkástanácsok elnöke és több hazai, illetve külföldi szakszervezet szerint is munkavállaló- és kollektívszerződés-ellenes. – Ilyen feltételek mellett, ahol nincs kollektív védelmet biztosító szerződés, ott nem is lesz soha – jelentette ki Palkovics. Hangsúlyozta: a munkavállaló sokkal kiszolgáltatottabb, ha egyénként tárgyal és köt szerződést az eleve erőfölényt élvező munkáltatóval. Ráadásul nyilvánvalóan kevesebb eséllyel kap munkát, aki a törvényes munkaidő szerint dolgozna, mint az, aki ezen felül lenne alkalmazható. Palkovics kifogásolta, hogy míg a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentését ígéri, addig a magyar kormány az EU bizottságaiban támogatja az elképzelést.
Az opt-outtal kapcsolatos kérdéseinkre két napja nem kapunk választ a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumtól. Innen először az Egészségügyi Minisztériumba irányították át lapunkat, ahol a kérdést visszaküldték a munkaügyi tárcához. Itt anynyit szóban elismertek, hogy a kormány valóban támogatja az elképzelést.