Lettország bátorsága iránti csodálatát hangoztatva az amerikai elnök megkoszorúzta a rigai szabadságemlékművet, amely a szovjet megszállók ellen küzdő lett ellenállási mozgalom jelképévé vált. Az emlékművet a két világháború közötti független Lettországban 1935-ben állították, talapzatán A hazáért és a szabadságért felirat látható.
Bush felesége, Laura és Vike-Freiberga, valamint annak férje társaságában látogatást tett a Riga melletti holokauszt-emlékhelyen, ahol a nácik 1941. november 30-án és december 8-án 25 ezer zsidót lemészároltak. Laura Bush virágot és zsidó szokás szerint kavicsot helyezett el az emlékművön. Bush a három balti ország vezetőivel – Vaira-Vika-Freiberga litván, Valdas Adamkus lett és Arnold Rüütel észt elnökkel – folytatott tanácskozást követően úgy fogalmazott, hogy a náci Németország veresége a megszállás és a kommunista elnyomás kezdetét jelezte a balti államok számára. Megfigyelők ezt bújtatott üzenetként értékelték Moszkva számára, hasonlóan ahhoz, hogy Bush szabad választásokat sürgetett Fehéroroszországban.
Balti látogatását követően Bush szombaton Hollandiába utazott, ahol tegnap részt vett a második világháború befejezésének 60. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Az elnök a dél-hollandiai Maastricht mellett a Margraten amerikai temetőben mondott beszédet Beatrix királynő és Jan Peter Balkenende miniszterelnök társaságában. Bush párhuzamot vont Európa náci iga alóli felszabadítása és a kormányzata nevével fémjelzett politika között. Mint mondta, a felszabadított Európa és az Egyesült Államok továbbra is közösen harcol azért, hogy segítsen a szabadság kivívásában olyan területeken, ahol azt sokáig megtagadták az ott élőktől, példaként említve Afganisztánt, Irakot, Libanont és általában a Közel-Keletet.
origo.hu
Sokkos állapotban van a Palatinuson medencébe fulladt kislány édesanyja
