Határon túliakat érintő döntések meghozatala előtt a kormány nem kéri ki az érintett közösségek legitim szervezeteinek véleményét, utólagos javaslataikról pedig alig vesz tudomást – derült ki tegnap az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén, ahol megvitatták a kabinet határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját. A kisebbségben élő magyarok jelen lévő képviselői a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésének mielőbbi összehívását szorgalmazták.
Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára úgy vélte, a szomszédos országok uniós csatlakozása korszakváltást jelenthet a magyarságpolitikában. Elmondta, a következő hetekben összehívják a Máért néhány szakbizottságát. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy az államtitkártól levelet kapott, miszerint a következő Máértre az év közepén kerülne sor. A fideszes politikus válságösszefogást tart szükségesnek a határon túli magyarság ügyében, mivel holtponton vannak a kapcsolatok a magyar kormány és a kisebbségben élő magyar szervezetek között. Bárdos Gyula, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetője az MTI szerint december ötödikét az egész magyar politika csődjeként értékelte, az azt követő kormányzati tevékenységet pedig a tűzoltáshoz hasonlította.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke élesen bírálta a magyar kormány politikáját, mert véleménye szerint beavatkozik a kárpátaljai magyar szervezetek életébe. Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke – aki szintén jelen volt a bizottsági ülésen – lapunknak elmondta, jó lenne, ha az anyaországban is úgy látná mindenki a délvidéki helyzetet, ahogyan Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, aki több odafigyelésre szólított a Vajdaság esetében. „Javaslatainkat, amelyek megkülönböztetett figyelmet kértek a magyar kormánytól a súlyos helyzetben lévő vajdasági és kárpátaljai magyarság helyzetére, nem vették figyelembe. A kabinet szerint nem ismeretes Európában a pozitív diszkrimináció, így mi a Budapest és az Európa számára egyaránt közismert felzárkóztatás kifejezést használtuk, azaz minket sújtó hátrányos megkülönböztetés miatt kértünk nagyobb figyelmet, de eddig ez nem történt meg” – mondta a délvidéki politikus.
Népszavazási botrány. Törvénytervezetet terjesztett tegnap a bukaresti parlament elé a Nagy-Románia Néppárt (PPRM) tíz képviselője, amely szerint a szélsőséges magyarellenességükről ismert politikusok megtiltanák a helyi önkormányzatoknak, hogy népszavazást írjanak ki az autonómiáról. A PPRM aggodalmát az váltotta ki, hogy a Székely Nemzeti Tanács ismét a román igazságügyi minisztériumhoz fordult a közigazgatási és referendumtörvény oly módon történő módosítása érdekében, hogy a helyi tanácsok határozatait ne támadhassák meg a közigazgatási bíróságokon. (R. Sz.)
