„Nap mint nap jönnek, és kérdezik, hogy mi lesz”

A Fővárosi Közgyűlés április 28-án döntött arról, hogy az Erzsébet téren található objektumok üzemeltetési és vagyonkezelési jogát a hasznosítási pályázat kiírásáig a Petőfi Csarnok Kht.-nak adja. A döntés érinti a területen található, jelenleg a magyar alternatív kultúra központjának számító Gödör Klubot is.

Péntek Orsolya
2005. 05. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint ismeretes, a klub jelenlegi programszervezői március közepén, amikor a főváros ezen szándéka nyilvánosságra került, petíciót jelentettek meg az interneten, amelyben tiltakoztak a várható döntés ellen, mert attól tartottak, hogy a Gödör jelenlegi arculata és értékei elvesznek. A petíciót rövid idő alatt háromezren írták alá, április 29-én pedig hatalmas tömeg jelent meg a klub előtt a Gödör védelmében tartott monstrekoncerten. A Fővárosi Közgyűlés eredetileg március 31-én szándékozott napirendre venni a kérdést, ezt elhalasztva azonban csak az elmúlt héten született meg a döntés. Lapunk az ügyben megkereste Fogarasi Lajost, a Petőfi Csarnok ügyvezető igazgatóját, aki úgy véli: alaptalanul vádolják és állítják be „kultúrcsinovnyiknak”. Mint mondta, már márciusban levelet írt a Gödör jelenlegi üzemeltetőinek, választ azonban nem kapott. Határozottan ígérte, hogy a gödörbeli kulturális értékek megmaradnak, sőt a programok köre irodalmi és filmes rendezvényekkel bővül majd. Maróti Dániel, a Gödör jelenlegi programszervezője azt hangsúlyozta: nem a Petőfi Csarnok ellen, hanem a jelenlegi értékek védelmében tették közzé a petíciót, és amennyiben a Gödör jelenlegi arculata megmaradhat, készek az együttműködésre, akár kompromisszumok árán is.
Körülbelül kilencven nap múlva veszi birtokba a területet a Petőfi Csarnok Kht., a következő három hónapban így még nem ők szervezik a programot – válaszolta Fogarasi Lajos azon kérdésünkre, hogy mi marad meg, és milyen változás várható a Gödörben fellépő zenekarok sorában a közeljövőben. A fővárosnál megszavazott előterjesztésben szerepel, hogy az „Erzsébet téri Kulturális Központban mindenképpen meg kell őrizni a jelenlegi, főleg a fiatalokat érdeklő és érintő alternatív és dzsessz zenei vonalat (ebben együttműködés is elképzelhető a most is üzemelő Gödör Klub létrehozóival)”. Fogarasi Lajos erre vonatkozó kérdésünkre kifejtette: a programszerkezetet megőrzik, az azonban, hogy kikkel dolgoznak majd együtt, és kikkel nem, attól függ, hogy kikkel tudnak megegyezni: terveik szerint minden, jelenleg a Gödörben fellépő együttes képviselőjével tárgyalnak majd, eddig azonban még nem voltak megbeszélések. Határozott terveik vannak viszont a profilbővítésre, szeretnék, ha a kortárs magyar irodalom is jelen lenne a Gödörben, és filmklubot is terveznek.
Arra a kérdésre, hogy a főváros milyen forrásokból tervezi üzemeltetni az Erzsébet teret – és így a Gödör Klubot, holott a jelenlegi programszervezők elmondása alapján az Erzsébet téren található létesítmények és a park az elmúlt 3 évben sem kapta meg a területen található mélygarázs bevételeit –, Fogarasi elmondta: a területen található Erzsébet Téri Kulturális Központ és Millenniumi Parknak magát kell eltartania. Azon felvetésünkre, hogy nem félő-e, hogy emiatt elszaporodnak a nem túl színvonalas, viszont több bevétellel kecsegtető programok a Gödörben, a Petőfi Csarnok ügyvezetője úgy reagált, nem kívánják a nagyobb bevétel érdekében lerontani a színvonalat, a Petőfi Csarnok pedig, amely évente hatszáz programot szervez, képes arra, hogy a Gödör Klubot is megfelelően üzemeltesse. Mint mondta, úgy érzi, a jelenlegi szervezők aláírás-gyűjtési akciója részben a személye ellen szól, holott „nem érzi magát rosszabb kultúraszervezőnek, mint mások”. Azokra a vádakra és félelmekre, hogy a Petőfi Csarnok üzemeltetői időszaka alatt – egy, az interneten terjesztett körlevél szerint – majd a Gödörben is „ócskapiac” nyílik, és a primitív ízlést kiszolgáló rendezvények lesznek a pénzért, Fogarasi Lajos úgy reagált, érthetetlen, hogy miért vádaskodnak előre, anélkül, hogy bárkit megkerestek volna a Pecsától, és megtudakolták volna, hogy mik a valódi terveik. „Nagyon nehéz meghatározni, mi számít tömegkultúrának és mi magaskultúrának – mondta –, és azt is tudomásul kellene venni, hogy nemcsak az alternatív zenei kultúra érdemel támogatást, hanem a komolyzene és az irodalom is.” „Tőlünk nem kell félteni a Gödör Klubot” – tette hozzá.
Maróti Dániel azt hangsúlyozta, hogy sem a petíció, sem a Gödör védelmében szervezett koncert nem a Petőfi Csarnok ellen irányult, csak azt kívánták jelezni, hogy – a március 29-én a Gödör előtt megjelent több ezer emberrel együtt – úgy vélik: a jelenlegi program- és értékstruktúrát kellene itt megőrizni, emellett elismerik a Petőfi Csarnok és Fogarasi Lajos eddig végzett munkáját és szakmai teljesítményét. „Más az, ha egy száz százalékban fővárosi tulajdonú kht. szervezi itt a programokat, és más, ha egy fiatalokból álló csoport” – mondta. A Gödör programszervezői nem kívánnak a klubbal kapcsolatos politikai vitákba beszállni, csak folytatni szeretnék a munkát. Az együttműködést a Petőfi Csarnokkal elképzelhetőnek tartanák, és hajlanak az ésszerű kompromisszumokra is. Fogarasi Lajossal rövid megbeszélést folytattak, aki azt mondta, hogy konkrét elképzelésekkel a döntés után jelentkeznek majd. A levelet megkapták, abban azonban nem találtak megválaszolni valót.
A profilbővítésről Maróti Dániel úgy vélekedett: a Gödörben eddig is voltak irodalmi és filmes programok, legközelebb május 18-án tartanak kortárs irodalmi rendezvényt, és három filmklub is lesz, azonban ezen rendezvényeknek véleménye szerint nem szabad kiszorítaniuk a zenei eseményeket, tekintettel arra, hogy erre van a legnagyobb igény. Egyedül azt sérelmezik, hogy ismét a fejük felett döntöttek, oly módon, hogy a napi sajtóból értesültek arról, mi történt a városházán. Őket senki nem kereste meg, senki nem érdeklődött arról, hogy hogyan működik jelenleg a klub, és mi az, amit esetleg tovább kellene vinni.
„Nincs mit csodálkozni azon, hogy a fiatalok apolitikusak. Úgy érezzük, nincs beleszólásunk abba, hogy mi történik, hiába vonult ide a tömeg. Nap mint nap jönnek az emberek, és kérdezik, hogy mi lesz. Nem ez az első hely, amit elvesznek tőlünk, ugyanez megtörtént – többek között – az Almássy téren is. A főváros szempontjából valóban logikus, hogy egy száz százalékban fővárosi tulajdonú kht.-hoz csatolják a területet, csak éppen felülről nézve sok minden nem látszik. Annak viszont örülünk, hogy a kulturális funkciót meg akarják tartani” – tette hozzá Maróti.
„A közönségünkben bízunk. Abban, hogy akik ide járnak, nem egy helyhez kötődnek, hanem egyfajta kultúrához. Ha olyan kompromisszumra kényszerülnénk, amit nem tudunk vállalni, hát továbbállunk” – mondta a programszervező.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.