Nem épül a vésztározó, az állam perli az államot

A Vásárhelyi-terv részeként próbálná a kormány csökkenteni az árvíz okozta veszélyeket a Tisza magyarországi szakaszán, ezért 25 négyzetkilométernyi nagyságú vésztározót építtet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigánd, Nagyrozvágy, Tiszakarád térségében. A Vásárhelyi-konzorcium megbízást kapott a tervezett objektum megépítéséhez szükséges földterület állami tulajdonba vételére, illetve egy 94 millió köbméter víz befogadására alkalmas árapasztó vésztározó tízmilliárdos kivitelezésének végrehajtására. Az eredeti elképzelés szerint még az idén júliusban indult volna az első ütem építése, de késik a kezdés, mert – állam kontra állam – per tárgya az ominózus terület.

Vételi ajánlatot tett a környezetvédelmi szaktárca által megjelölt beruházó, a Vásárhelyi- konzorcium a földtulajdonosoknak, független értékbecslés után. Megállapodás esetén már az idén júliusban megkezdődhetett volna a munka. A meglehetősen alacsony értékű árajánlat miatt azonban nem született egyezség, s mint kiderült: 2001-ben és 2002-ben adtak már el magasabb áron földterületeket Cigánd közigazgatási területén. A 25 négyzetkilométeres ingatlan háromezer tulajdonosának aranykoronánként 18 000 forintot ajánlott fel eredetileg a konzorcium – fogalmazott Németh Károly, Cigánd polgármestere –, amely hektáronként 324 ezer forintot jelentett volna a 18 aranykorona értékű szántóföld esetében. A sértően alacsony ár miatt a megegyezés nem jött létre, ezért a beruházó kisajátítási eljárást kért a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivataltól.
A hivatal szakértője az áprilisi kisajátítási eljárás során – a konzorciumi megbízásból készített értékbecslési értéknél jóval magasabb áron – ötventől száznegyven forintig állapította meg a négyzetméterenkénti értéket a föld minőségének függvényében, s erről minden tulajdonos hivatalos értesítést kapott. A szakértői értékelés után a beruházó képviselője bár elégedetlenségének adott hangot a hivatal értékelését illetően, mégis minden fórumon elmondta: nem támadják meg a megyei törvényességi szerv határozatát. Ígéretük ellenére mégis bírósági útra terelték az ügyet, következésképpen a kormányzat által megbízott konzorcium került szembe egy állami apparátussal.
Németh Károly úgy véli, kisajátítások során ritka jelenség, ha az állam perli az államot, márpedig most ez történik. Feljelentő a beruházó, alperes a megyei hivatal, csakis azért, mert a hivatali értékbecslés szerint a négyzetméterenkénti ár megközelíti a realitást, átlagosan a 80-90 forintot.
Vád érte közben az önkormányzatokat és az ingatlanok eladóit egyaránt, mert a környezetvédelmi tárca szerint irreálisan magas elidegenítési árat szabtak a földekért – mondta Németh Károly –, ám tudni kell: több olyan tulajdonos és vállalkozó dolgozik itt, akik a földművelésből szerettek volna megélni az érintett területeken. Hiteleket vettek fel, gépeket vásároltak, s hosszú távra tervezték a jövőt. A föld árának első meghatározásakor a tényeket figyelmen kívül hagyták a konzorcium által felkért független értékbecslők. A kedvezőbb hivatali értékelés után úgy döntöttek a tulajdonosok, hogy az új árat elfogadják. Csakis azért, mert szükségesnek látják ezt a beruházást. Nem akarják megakadályozni a kivitelezés mihamarabbi megkezdését, s reménykednek abban, hogy a tájgazdálkodás eredményeképpen javulhatnak a megélhetési körülményeik. Cigánd polgármestere ugyanakkor visszautasította azt a feltételezést, miszerint a háromezer emberből bárki spekulált volna, hiszen a kisajátítási eljárás mindössze egy esztendeje tart, adásvétel pedig három éve nem történt.
A földtulajdonosok egyik, magát megnevezni nem kívánó képviselője tudatta, az eredetileg felkínált összeg hektáronként százezrekkel kevesebb lenne az ország más területein kisajátított földek árainál. Miután meghallották, hogy a beruházó pert indított a közigazgatási hivatallal szemben, nem maradt más választásuk, mint szintén bírósághoz fordulni igazuk érvényesítése érdekében. A közigazgatási hivatal szakértőjének állásfoglalása alapján a négyzetméterárak átlagban elérnék a 80-90 forintot, amelyet már korábban elfogadtak, de a Vásárhelyi-konzorcium elutasítja.
Tisza Tibor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal hatósági főosztályának vezetője megerősítette a cigándi polgármester bírósági ügyre vonatkozó információit, majd felhívta a figyelmet: a hivatal szakértője a legkörültekintőbben és kiváló hozzáértéssel látta el feladatát. A per miatt tehát nincs oka aggodalomra, minden cselekedetüket a törvényesség jellemezte. Az értékelés a jogszabályok figyelembevételével történt, a szakértő a lehető legreálisabb árakat állapította meg.
Az állam kontra állam vita ellenére Németh Károly cigándi polgármester úgy véli: fontos a beruházás, minden Tisza menti település elemi érdeke a kivitelezés mihamarabbi megkezdése. Ráadásul jogszabály rendelkezik arról, hogy a vésztározóval érintett települések által beadott infrastrukturális beruházásokra vonatkozó pályázatok előnyt élveznek, sőt a pályázatok tervezési költségeit a szaktárca magára is vállalja.
Bányász Mihály, Nagyrozvágy polgármestere kijelentette, saját településének önkormányzata feltételeket szab az építkezés megkezdése előtt, mert a község infrastrukturális ellátottságát valószínűleg hátrányosan befolyásolná a közeli objektum. Elárasztás esetén ugyanis mindenképpen megemelkedne a talaj vízszintje, így bizonyos fokú vészhelyzetben élnének a helybeliek, s ezt a veszélyt minimalizálni kell. Az építési szakhatósági hozzájárulást tehát feltételekkel adta ki Nagyrozvágy, Kisrozvágy és Semjén körjegyzősége: kötelezi a vésztározó kivitelezőjét, hogy szavatolja a belvíz- és szennyvízelvezető hálózat terveinek megvalósítását, valamint a Vásárhelyi-konzorcium helyreállítja az építkezés idején általuk is használandó belterületi utakat. Bányász Mihály nem titkolta, minden lehetséges eszközzel, ha szükséges, még polgári engedetlenséggel is megakadályoznák az építkezést, amennyiben ezeket a kikötéseket a kivitelezők figyelmen kívül hagynák.